eur:
394.07
usd:
365.02
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Sunrise@dawn Photography/Getty Images

A halastavak kiszáradóban, a halászok elvérzőben Magyarországon

Az aszály miatt súlyos vízhiánnyal küzdenek a magyarországi halastavak – mondja a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

„Nagyon ritka az, hogy egy halastó esetében aszálykárról beszélhetünk, most mégis ez van” – kezdte Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Elmondása szerint a Dunántúl, különösen annak déli része „katasztrofális” állapotban van, ahol egész egyszerűen nem teltek föl a tavak. Ugyanis, az elmúlt két év csapadékmentes tele miatt a talajvíz is mélyen visszahúzódott, és emiatt – a villámárvizek kivételével – minden nedvességet azonnal elnyel a „forró és szomjas” talaj.

Hogy van-e lehetőség a vízpótlásra, a szóvivő röviden azt mondta: nincs. Lévai Ferenc emiatt úgy véli, hogy Magyarországnak a legsürgetőbben kezelt témái között kellene szerepelnie a víz visszatartás kérdésének, ugyanis

20 százalékkal több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, amit elmondhatatlanul nagy luxusnak tart.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai halastavak, amelyek zöme mintegy száz éve épült, nagyságrendélileg 350 millió köbméter vizet lennének képesek tartalékolni – ha ki lenne kotorva a hordalékuk rendesen és föl tudnának telni vízzel.

Lévai Ferenc megjegyezte, a Tiszántúlon jobb a helyzet, ott ugyanis a 60-as, 70-es években hatalmas öntözőrendszereket építettek. Noha a tiszai vízhiány is érezteti a hatását, közel sem olyan vészes, mint a dunántúli – tette hozzá.

A szóvivő kiemelte, nagyon fontos lenne a halastavak és a rájuk csatlakozó csatornarendszerek kotrása – az ebből származó rengeteg iszap egyébként talajjavítóként lenne hasznosítható más területeken –, és így a víztározói kapacitások megnövelése, hogy amikor végre van víz, legyen azt hol befogadni. Annál is inkább, mert a száraz évszakok egyre gyakoribbá, tartósabbá válhatnak. Lévai Ferenc félőnek tartja, hogy a magyar halászat – ami az extenzív tógazdasági haltermelést illeti –, olyan válságban van, hogy

a halászok 20-30 százaléka el fog vérezni.

Mint mondta, a halászatban az olyan fogalmak, mint aszálykár, kompenzáció, terület- vagy állatalapú támogatás, ismeretlenek.

„A halászat a szegény legénye, a sutba vetett szerencsétlenje ennek az egész ágazatnak” – fogalmazott Lévai Ferenc, nyomatékosítva, hogy a 26 ezer hektárnyi halastavak egyetlen fillér állami támogatást sem kapnak, miközben a gazdák kimerültek, a legértékesebb természeti területek pedig tönkremennek. És nem tudnak olyan halárat sem szabni, ami az egyébként minden ágazatot terheket – energiadrágulás, munkabéremelkedés, stb. – kompenzálnák.

Ha lefagy bármi, vagy aszály történik, mindenki kap támogatást, csak a halászat nem

– ismételte meg végül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×