Világosan látszik, hogy Magyarország és Lengyelország esetében politikai okai vannak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források visszatartásának - jelentette ki Varga Mihály Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően kedden.

A pénzügyminiszter kijelentette: Magyarország az elsők között, 2021 májusában benyújtotta nemzeti helyreállítási tervét, azonban a gyermekvédelmi törvény hazai elfogadása miatt az Európai Bizottság politikai alapokra helyezte a magyar terv megítélését.

Szavai szerint ez a keddi vita során megerősítést nyert, ugyanis az Európai Bizottság baloldali érzelmű gazdaságpolitikai biztosa, Paulo Gentiloni közölte, hogy a diszkriminációmentesség biztosítása az iskolai oktatásban az egyik fő érv a magyar helyreállítás finanszírozásának visszatartására.

"Magyarország ezt elfogadhatatlannak tartja. A tisztességes versenyt sérti az, amit az Európai Bizottság csinál" - fogalmazott.

Az, hogy az Európai Bizottság már több mint 50 millió eurót kifizetett más országágoknak, melyek ez által előnybe tudják hozni saját vállalkozásaikat, saját gazdasági szereplőiket, sérti a magyar vállalkozások érdekét - húzta alá.

"Magyarországnak ez a pénz jár, bármi fajta halasztást a magyar gazdaság elleni lépésnek tekintünk" - fogalmazott.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az uniós forrás elmaradása ellenére Magyarország elérte, hogy nem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), vagy az Európai Uniótól kell hitelt, vagy kölcsönt kérnie, hanem képes finanszírozni és működtetni magát a piacokról. Emiatt sokkal kedvezőbb az ország megítélése, mint korábban.

Az Európai Bizottság februárban várható téli gazdasági előrejelzésével kapcsolatban azt mondta, a brüsszeli testület várhatóan megerősíti, hogy a magyar gazdaság visszatért a jó és stabil egyensúlyi növekedési pályára, noha - szavai szerint - még dolgozni kell azon, hogy a folyamatosan csökkenő államadósság és az államháztartási hiány mértéke visszatérjen a járvány előtti szintre.

A bevezetni kívánt uniós társasági minimáladóval kapcsolatban Varga Mihály elmondta, az egyeztetések során Magyarország komoly eredményeket ért el. Egyebek mellett azt, hogy ne kelljen általános adószabályként alkalmazni a minimumadó-szintet, ami bizonyos cégek esetében kivételes adótípus vezetését teszi lehetővé. Elérte továbbá, hogy a minimumadóra vonatkozó rendelkezés bevezetésére tízéves átmeneti idő álljon rendelkezésre, és azt, hogy a béreket és a vagyonelemeket is be lehessen számítani az adóalapba, csökkentve ezzel az adó mértékét. Magyarország jelenleg azt szorgalmazza, hogy a globális minimumadó mellett a digitális adó bevezetéséről egyidejű vita folyjon - közölte.

Magyarország továbbá túl korainak tartja a rendelkezés 2023. január elsejére tervezett bevezetését azt hangoztatva, hogy a gyorsaság nem mehet a kidolgozottság rovására.

Nem kell adóemeléstől tartani Magyarországon. A magyar vállalkozások továbbra is Európa legalacsonyabb társasági adóját fogják fizetni - tette hozzá Varga Mihály.