Az ÉVOSZ jó évre számít összességében, 5-6 százalékos további termelésbővülést prognosztizál 2021-hez képest, de nagyon nagy lesz a szóródás – fogalmazott érdeklődésünkre Koji László. A szakszövetség elnöke szerint a választások évére jellemző, hogy kevesebb az állami és önkormányzati megrendelés, így a mélyépítés területén dolgozó cégeknél további növekedésre nem számít. Alapvetően a lakásépítés, lakásfelújítás, valamint az ipari csarnoképítés, logisztikai központok lehetnek azok a beruházások, amelyek leginkább húzni fogják az ágazatot.

Koji László elmondta, jelenleg

körülbelül 35 ezer új építésű lakás van kivitelezés alatt, amiből 25 ezer használatba is kerülhet 2022-ben,

miközben az év hátralévő részében további megrendelésekkel is számolnak az ÉVOSZ-nál, bár utóbbiak befejezése vélhetően nem idénre fog esni. Emellett nagyjából 250 ezer lakás felújítása valósulhat meg ebben az évben.

Ami az építőanyagok várható drágulását illeti, a szakszervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyaggyártó cégek egy része már jelezte, hogy – elsődlegesen az energiaárak emelkedése miatt, hiszen ezekre nekik már le kellett szerződniük az első félévre – kénytelen lesz a termékek árát emelni. Ennek hatására az első negyedévben magasabb áremelkedéssel szembesülhetünk az építőanyagok piacán, mint az elmúlt években. Korábban 5-6 százalék körüli drágulások voltak, de két számjegyű semmiképp, az idén viszont bizonyos termékek esetében

10-15 százalékos áremelkedés is lehet márciusig

– emelte ki a szakember.

Elsősorban azok az építőanyagok drágulhatnak ennyire drasztikusan, amelyek vagy importból származnak, vagy az előállítása jelentősebb energiát igényel, mint a szigetelőanyagok, az égetett kerámia vagy a burkolóanyagokhoz szükséges különféle ragasztók és segédanyagok. A gépészeti berendezések is mind importból származnak, de az elektromos szereléshez szükséges anyagok esetében is jelentősebb drágulásra számít az ÉVOSZ, míg

a fa, a réz, a vas és az acélipari termékek várhatóan már nem drágulnak tovább az első hónapokban.

Koji László szerint a kormányzati intézkedések arra voltak jók a múlt évben, hogy tartósan építőanyaghiány nem alakult ki az országban. A jellemző építőanyagok exportjánál visszafogottabbak voltak a volumenek, a gyártók és a kereskedők pedig előnyben részesítették a hazai vásárlókat, illetve a magyarországi építkezésekhez szükséges anyagvásárlásokat, ami mindenképpen fontos volt – tette hozzá.