Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: pixabay

Továbbra is sokakat érdekel az otthonfelújítási program

A legaktívabbak a 30 év alatti fiatalok.

Töretlen az otthonfelújítási program iránti lakossági érdeklődés, a novemberi felmérés szerint 2022 végéig a háztartások 8 százaléka biztosan, 12 százaléka valószínűleg él a program nyújtotta lehetőségekkel - közölte a GKI és a Masterplast közös kutatásuk eredményét.

Kiemelték, a legnépszerűbb a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, a harmadik helyre a fűtési rendszer korszerűsítése jött fel, megelőzve a külső nyílászárók cseréjét, illetve a klímaberendezés beszerelését.

Felidézték, hogy az otthonfelújítási programban a Magyarországon élő, gyermeket nevelő családok - 3 millió forintos összeghatárig - állami támogatást igényelhetnek, amelynek a határideje 2022 december 31. Így már csak mintegy egy év áll az érintett családok rendelkezésre a felújítások elvégeztetésére és a papírok beadására.

Részletezik, hogy a program jelentős érdeklődést váltott ki, az első negyedévben a háztartások 7 százaléka jelezte, hogy biztosan, 17 százalékuk pedig valószínűleg szeretett volna részt venni benne. A második negyedévben némi visszaesés következett be, majd a harmadikban ismét bővült az érdeklődők köre. A negyedik negyedévben a válaszadó háztartások 8 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz, korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni. További csaknem 12 százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást.

Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű, 10 százalékuk biztos, 13 százalékuk valószínű résztvevőnek mondta magát a programban. A társasházakban élők tervei szerényebbek, a panel- és a téglaépítésű lakások lakói között egyaránt 5-5 százalék a biztosan, az előbbiben 11, az utóbbiban 9 százalék a valószínűleg támogatást igénylők aránya - írják a közleményben.

A felmérés szerint a legaktívabbak a 30 év alatti fiatalok, körükben a biztosan és valószínűleg támogatást felvevők aránya 15-15 százalék. Az ennél idősebb korcsoportokban egyre csökkenő az érdeklődés. A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás - ahogy a korábbi felmérések során is - a közép-dunántúliban várható, átlag feletti az érdeklődés az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban is.

Az állami támogatást felvenni tervezők mintegy negyede-negyede szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, illetve venne fel legalább 2 millió forint támogatást.

Harmaduk legalább 1 millió forint körüli összeggel is elégedett lenne. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 1,9 millió forint, ami - az önerőt is beleszámítva - 3,8 millió forintos projektértéket jelent. Ez az összeg enyhén csökkent a harmadik negyedévhez képest.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×