Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Home sales brokers and real estate investors are exchanging with investors being filing cash at the agents hand.
Nyitókép: Wutwhan foto/Getty Images

Záródik az árolló a budapesti és a vidéki lakásárak között

2020 és 2021 második negyedéve között országos szinten a lakásárak drágulása 13,2 százalékra gyorsult, területileg azonban differenciáltabb a helyzet: Budapesten 9,1, a vidéki városokban átlagosan 18,2 százalékos volt az áremelkedés üteme – derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből.

A vidéki áremelkedés esetében hatalmas különbségek figyelhetők meg az ország különböző régiói között – hívja föl a figyelmet a Portfolio. A legnagyobb drágulás az észak-alföldi és észak-magyarországi régiókban tapasztalható, mind a két régióban körülbelül 20 százalékkal lettek drágábbak a városi lakások.

A két keleti régiót sorrendben a dél-alföldi (18,8 százalék), közép-dunántúli (18,7 százalék), dél-dunántúli (18,3 százalék), közép-magyarországi (12,1 százalék) és nyugat- dunántúli (8,9 százalék régió városai követik. A községekben a drágulás ehhez képest országos szinten csak 7,3 százalékos volt.

Az elmúlt év során megfigyelhető áremelkedés jelentős része 2021 első és második negyedévében zajlott le. Az elmúlt negyedévekben a vidéki lakásárak emelkedése meghaladta a fővárosi áremelkedés ütemét, 2008. év vége óta ugyanakkor továbbra is Budapesten a legmagasabb a kumulált áremelkedés, a fővárosi lakásárak az akkori szintjüket átlagosan 156,7 százalékkal haladják meg.

A gazdasági lap hozzáteszi: a 2014-ben kezdődő lakásár-emelkedés következtében jelentősen megnőtt a Budapest és a vidéki, főleg kisebb települések közötti lakásár-különbség.

Amíg 2013-ban a megyeszékhelyek átlagos négyzetméterárai a budapesti átlag 62,9 százalékát, a vidéki városoké 55,4 százalékát, a községeké pedig 32,7 százalékát tették ki, addig ugyanezek az arányok a fővárosi lakóingatlanok nagyobb mértékű drágulása miatt 2019-re rendre 49,0, 40,7 és 24,5 százalékra csökkentek. 2019 óta azonban a megyeszékhelyeken 16,6, amíg Budapesten mindössze 6,4 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, aminek következményeképpen

szűkült az árolló a megyeszékhelyek és a főváros között.

Ennek oka többek között az is lehet, hogy a budapesti magas árszint már egyre kevésbé megfizethető a lakásvásárlók számára, ami csökkenti az áremelkedés ütemét.

A Portfolio emlékeztet, a jövedelmek emelkedésének üteme jócskán alulmúlja a lakások drágulásának tempóját. Az MNB szerint az ingatlanárak nettó átlagjövedelmekhez viszonyított aránya 2021 második negyedévének végén Budapesten és Debrecenben volt a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához rendre 11,3 és 12,0 évnyi helyi átlagjövedelem volt szükséges.

A lakásvásárlás elérhetősége az ország régióközpontjait tekintve Miskolcon a legkedvezőbb, ahol az országos szintnél alacsonyabb, kevesebb, mint 7 évnyi átlagjövedelemből vásárolható egy medián árszintű, 75 négyzetméteres lakóingatlan.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×