Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
320.1
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Home sales brokers and real estate investors are exchanging with investors being filing cash at the agents hand.
Nyitókép: Wutwhan foto/Getty Images

Záródik az árolló a budapesti és a vidéki lakásárak között

2020 és 2021 második negyedéve között országos szinten a lakásárak drágulása 13,2 százalékra gyorsult, területileg azonban differenciáltabb a helyzet: Budapesten 9,1, a vidéki városokban átlagosan 18,2 százalékos volt az áremelkedés üteme – derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből.

A vidéki áremelkedés esetében hatalmas különbségek figyelhetők meg az ország különböző régiói között – hívja föl a figyelmet a Portfolio. A legnagyobb drágulás az észak-alföldi és észak-magyarországi régiókban tapasztalható, mind a két régióban körülbelül 20 százalékkal lettek drágábbak a városi lakások.

A két keleti régiót sorrendben a dél-alföldi (18,8 százalék), közép-dunántúli (18,7 százalék), dél-dunántúli (18,3 százalék), közép-magyarországi (12,1 százalék) és nyugat- dunántúli (8,9 százalék régió városai követik. A községekben a drágulás ehhez képest országos szinten csak 7,3 százalékos volt.

Az elmúlt év során megfigyelhető áremelkedés jelentős része 2021 első és második negyedévében zajlott le. Az elmúlt negyedévekben a vidéki lakásárak emelkedése meghaladta a fővárosi áremelkedés ütemét, 2008. év vége óta ugyanakkor továbbra is Budapesten a legmagasabb a kumulált áremelkedés, a fővárosi lakásárak az akkori szintjüket átlagosan 156,7 százalékkal haladják meg.

A gazdasági lap hozzáteszi: a 2014-ben kezdődő lakásár-emelkedés következtében jelentősen megnőtt a Budapest és a vidéki, főleg kisebb települések közötti lakásár-különbség.

Amíg 2013-ban a megyeszékhelyek átlagos négyzetméterárai a budapesti átlag 62,9 százalékát, a vidéki városoké 55,4 százalékát, a községeké pedig 32,7 százalékát tették ki, addig ugyanezek az arányok a fővárosi lakóingatlanok nagyobb mértékű drágulása miatt 2019-re rendre 49,0, 40,7 és 24,5 százalékra csökkentek. 2019 óta azonban a megyeszékhelyeken 16,6, amíg Budapesten mindössze 6,4 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, aminek következményeképpen

szűkült az árolló a megyeszékhelyek és a főváros között.

Ennek oka többek között az is lehet, hogy a budapesti magas árszint már egyre kevésbé megfizethető a lakásvásárlók számára, ami csökkenti az áremelkedés ütemét.

A Portfolio emlékeztet, a jövedelmek emelkedésének üteme jócskán alulmúlja a lakások drágulásának tempóját. Az MNB szerint az ingatlanárak nettó átlagjövedelmekhez viszonyított aránya 2021 második negyedévének végén Budapesten és Debrecenben volt a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához rendre 11,3 és 12,0 évnyi helyi átlagjövedelem volt szükséges.

A lakásvásárlás elérhetősége az ország régióközpontjait tekintve Miskolcon a legkedvezőbb, ahol az országos szintnél alacsonyabb, kevesebb, mint 7 évnyi átlagjövedelemből vásárolható egy medián árszintű, 75 négyzetméteres lakóingatlan.

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×