Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A mentők speciális hordágyon viszik azt a férfit, aki alatt leszakadt egy társasház lépcsője a VIII. kerületi Nagy Fuvaros utcában 2018. december 8-án. A férfi a földszintről mintegy 3 métert zuhanva esett a pincébe.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Bajban a magyarok: a társasházak többségét fel kéne újítani

Tízből négy társasház felújításra szorul Magyarországon egy felmérés szerint. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint ennél is rosszabb a helyzet.

Tíz lakástulajdonosból hat úgy gondolja, hogy szükség lenne az ingatlan felújítására - ez derül ki a KSH és egy korábbi, a jegybank közreműködésével készített felmérés adataiból. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint a társasházakat illetően még ennél is rosszabb a helyzet.

Bék Ágnes, az egyesület elnöke az InfoRádió kérdésére elmondta: Budapest belvárosában például sok a 100 év körüli társasház, ezeknél a gépészet nagyon elavult, a vezetékrendszerek a XX. század épültek meg.

Mint mondta: a panelházak esetében is a gépészet egyre inkább elmarad az elvárt körülményektől. Ezeken a gondokon az eddigi felújítási programok nem segítettek, hiszen azok a külső homlokzatra, a tetőkre és a nyílászárókra vonatkoztak.

Az utolsó 20 évben épült társasházak még elfogadható állapotban vannak, az összes többi felújításra szorul valamilyen szempontból.

A komoly elmaradások egyik oka, hogy a társasházak nem képeztek elegendő felújítási alapot. Amikor az önkormányzatok értékesítettek számos állami lakást az elmúlt évtizedekben, akkor "elfelejtettek" szólni az új tulajdonosoknak, hogy sok esetben az általuk kifizetett vételár többszörösét kéne felújításra költeni - hangsúlyozta Bék Ágnes.

Az egyesület elnöke kiemelte, hogy a tulajdonosok nem szeretnek közös költséget fizetni, az emelés ellen sokan tiltakoznak.

Jelenleg bankhitelt tudnak felvenni a társasházak a felújításhoz, ennek azonban számos feltétele van, például a felújítási alapot, illetve a közös költséget nyomban meg kell emelni, hogy a hitel visszafizetése zavartalan legyen.

A megoldás az lenne, ha az állam visszatérne a társasházak felújításának támogatásához. Ha ez működik, a tulajdonosok is könnyebben vállalják a pluszterheket, ha látják, hogy az állam is hozzájárul a költségekhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×