eur:
392.76
usd:
366.1
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Fontos kérdést tisztázott az MNB

A fizetési moratórium miatt nem nőhet a havi törlesztés összege - közölte a jegybank.

A hitelekre vonatkozó, a koronavírus-járvány hatásainak mérséklését szolgáló hiteltörlesztési moratórium miatt nem nő az ügyfelek törlesztőrészlete a moratórium lezárulta után sem,

azonban ha hitelszerződésük egyéb feltételei miatt módosul a törlesztőrészlet, azt nem gátolják a moratórium szabályai

- erősítette meg a jegybank.

A Magyar Nemzeti Bank leszögezi: a hitelek terhe januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok futamidő-hosszabbítással fizethetők meg.

A változó kamatozású hitelek kamata azonban módosulhat akár az év hátralévő részében is, és 2021. januártól az akkor fennálló kamatnak megfelelő törlesztőrészletet kell majd fizetni, mivel e változásnak nincs köze a moratóriumhoz, az az ügyfél és a bank által megkötött hitelszerződés feltételeivel magyarázható - tették hozzá.

Mint a jegybank korábban jelezte, a fizetési moratóriumról szóló jogszabályok megfelelő végrehajtása, az ezzel kapcsolatos egységes gyakorlat kialakítása érdekében támogatást nyújt a hitelnyújtók és az ügyfelek számára - áll a közleményben.

A közlemény szerint a jegybank több oldalról is vizsgálta a fizetési moratóriumot választó ügyfelek törlesztési terheinek alakulását a moratóriumot követően. Ennek eredményeként fogalmazta meg, hogy milyen elvek betartását várja el a hitelnyújtóktól. Az MNB pontosított is korábbi álláspontján azért, hogy fogyasztóbarát, a fizetési moratórium miatti törlesztőrészlet-emelkedést teljes mértékben kizáró - s ezzel összefüggően futamidő hosszabbítással a terhek arányos vállalását még inkább erősítő - gyakorlatot alakítson ki.

E szerint

a 2021. január 1-je utáni első törlesztőrészlet és kamatrész összege nem lehet magasabb annál a törlesztőrészletnél, amelyet a szerződés szerint az adott adósnak akkor kellene megfizetni, ha nem lett volna fizetési moratórium.

Ennek biztosítása érdekében megnő az adott hitel futamideje. Abban az esetben, ha az adott ügyfél ezt nem szeretné, az ő kezdeményezésére a későbbiekben lehetőség lesz a hitelnyújtóval közösen megtalálni a megfelelő megoldást (például önkéntesen mégis magasabb havi törlesztés vállalását a rövidebb futamidő érdekében) - tették hozzá.

Amennyiben a hitelszerződés - például a változó kamatozású hiteleknél - lehetőséget ad a kamat átárazódására, akkor az értelemszerűen az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlet-változást (akár növekedést, akár csökkenést) jelent a moratórium időtartama alatt és utána is. A jegybank kiemeli azonban, hogy utóbbi változás nincs összefüggésben a fizetési moratóriummal, az a hitel eredetileg megkötött szerződési feltételeivel magyarázható.

Hozzátették, hogy az eredetileg fix kamatozású hitelt felvett, vagy - az MNB 2019 áprilisi ajánlása nyomán - eddigi változó kamatozású konstrukciójukat fix kamatozásúra átváltó adósoknak nincs ilyen kockázatuk. Az ügyfeleknek természetesen továbbra is lehetőségük van a kamatfixálás kezdeményezésére hitelintézetüknél.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×