A köznyelvben epernek hívott gyümölcs, valójában szamóca szempontjából nem alakult rosszul az év eleji időjárás, tekintve, hogy a tavaszi fagyok a többi gyümölcskultúrában milyen károkat okoztak. Leginkább a kajszibarack sínylette meg a virágzáskori lehűléseket, de az őszibarack, az alma és a cseresznye frontján is szenvedtek el veszteségeket a termelők. A szamócák esetében kizárólag a korai fajtáknál jelezte néhány termelő, hogy egy 20-25 százalékos virágfagykár tapasztalható, de miután Magyarországon a szamóca termőfelületének több mint a fele fólia alatt van, jellemzően védve voltak – ismertette az InfoRádiónak Hunyadi István.
Egy jó évben 15-20 ezer tonna is megterem az országban, ez idén valamivel kevesebb, 12 ezer tonnára tehető.
Természetesen a magyar szamóca már megjelent a hazai piacon – fogalmazott a szakember –, hiszen akik például fűtött termesztéses technológiával dolgoznak, nagyon korán képesek magyar szamócát a piacra vinni. Ezt követően érkezik a hidegfóliás állományokból a gyümölcs, majd végül a szabadföldi, amennyiben azt az időjárás engedi.
Hunyadi István egyetértett, a hazai szabadföldi szamócatermesztők legnagyobb problémája momentán az, hogy a járványhelyzet miatt nem mindenkinél adott a megfelelő számú élő munkaerő, hogy elvégezzék a gyümölcs szüretelését. Bár pontos adatai a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetnek sincsenek, hisz vélhetően sokan nem is legálisan dolgoznak, általánosságban 5 és 10 ezer fő közöttre tehető az idénymunkások száma.