Január-februárban az ipari termelés 13,5 százalékkal esett vissza éves összevetésben, jóval nagyobb mértékben az elemzők által jósolt 3 százalékos zsugorodásnál.

Ez az első alkalom, hogy a kínai ipar termelése csökkent azóta, hogy az adatokat közzéteszik.

A járványt a feldolgozóipar sínylette meg a legjobban, a szektorban 15,7 százalékkal csökkent a termelés éves bázison, miközben az energiaforrások - elektromosság, hőenergia, gáz és víz - termelésében 7,1 százalékos visszaesést mértek a tavalyi év azonos időszakához képest. A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb, 21,4 százalékos zsugorodást a külföldi finanszírozású vállalatok termelésében mérték, míg a részvénytársaságok termelése 14,2 százalékkal, az állami vállalatoké pedig 7,9 százalékkal csökkent éves összevetésben.

A magánszektorban a termelés 20,2 százalékkal esett vissza.

A kiskereskedelmi forgalom 20,5 százalékkal zsugorodott a január-februári időszakban éves összevetésben, meghaladva a 4 százalékos csökkenést valószínűsítő elemzői előrejelzéseket. A legsúlyosabb csapást a vendéglátóipar szenvedte el: a kiskereskedelmi forgalom ezen a területen 43,1 százalékkal esett vissza éves bázison a járvány következtében. Az internetes kereskedelem viszonylag stabil maradt - az országszerte alkalmazott óvintézkedések miatt otthon ragadt kínai fogyasztók láthatóan előnyben részesítették az internetes vásárlást, így a visszaesés mérsékelt - az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos - volt ebben a szektorban.

Az internetes eladások a teljes kiskereskedelmi forgalom 21,5 százalékát tették ki az év első két hónapjában.

Az állóeszköz-beruházások 24,5 százalékkal csökkentek éves összehasonlításban, messze alulmúlva az elemzők által jósolt 2 százalékos zsugorodást. Korábban ezen a területen sem jelentettek még csökkenést.

A kínai statisztikai hivatal az adatokat azzal kommentálta, hogy bár a járvány viszonylag nagy csapást mért a gazdasági tevékenységre, a hatásai "rövid távúak, külsődlegesek és kézben tarthatóak". A hivatal szerint, minthogy a vírus terjedését lényegében sikerült megfékezni, Kína javuló gazdasági alapjai és a hosszú távú felfelé ívelő lendület változatlanok maradtak.

A kínai statisztikai hivatal szóvivője elmondta: Kína erőteljesebb makrogazdasági politikát fog alkalmazni a járvány hatásainak és a gazdaságot fenyegető külső kockázatok kiküszöbölésére, valamint további intézkedéseket léptet életbe a fogyasztás és a befektetések ösztönzésére a belső kereslet bővítésének érdekében.

A kínai ipari és információs technológiai minisztérium közlése szerint a járvány kínai gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományon kívül, amelyet január végén zártak le a vírus terjedésének megfékezésére, az ország egyéb területein működő nagyvállalatok 95 százaléka kezdte meg újra a tevékenységét a múlt hétig. A kis- és közepes vállalatoknak ezzel szemben csupán mintegy 60 százaléka indította el újra a működését ugyaneddig.

Egyes elemzők arra számítanak, hogy a járvány következtében a kínai gazdaság teljesítménye az első negyedévben most először visszaeséssel zárhat.

A statisztikai hivatal szóvivője szerint azonban a márciusi teljesítmény nagyban befolyásolja majd az első negyedéves GDP (bruttó hazai termék) adatot, mintegy 40 százalékát teszi ki ugyanis az első negyedéves gazdasági teljesítménynek, míg a január és február együttesen 60 százalékot nyom a latba.

A kínai jegybank vasárnap szintén különféle intézkedéseket helyezett kilátásba annak érdekében, hogy mérsékelje a járvány által súlyosan érintett cégek hitelköltségeit.