eur:
411.6
usd:
395.12
bux:
79344.72
2024. november 22. péntek Cecília
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a ThyssenKrupp Industrial Solutions AG ügyvezető igazgatójával az 1,2 milliárd euróból (390 milliárd forint) létrehozandó poliol üzem tervezési, beszerzési és kivitelezési feladataihoz kapcsolódó szerződések aláírásán a budapesti Four Seasons Hotelben 2018. szeptember 12-én. A beruházás 200 munkahelyet teremt majd a Borsod-megyei Tiszaújvárosban, a Mol-csoport magyarországi petrolkémiai központjában.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Erős eredményt ért el a Mol-csoport

A Mol-csoport 708,9 milliárd forint (2,44 milliárd dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el tavaly az előző évi 728,2 milliárd forint (2,69 milliárd dollár) után, az eredmény meghaladta az év közben megemelt célkitűzést - tette közzé az olajtársaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.

A Mol a tavalyi első három negyedév eredménye alapján emelte az éves EBITDA-célkitűzést 2,3 milliárdról 2,4 milliárd dollárra.

A tavalyi negyedik negyedéves "tiszta" EBITDA 179,6 milliárd forintot (598 millió dollárt) tett ki, ami mintegy 13 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor meghaladta a 160,5 milliárd forintos piaci konszenzust.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki azt mondta:

erős eredményt ért el a Mol-csoport 2019-ben.

Jelezte, hogy a társaság a növekvő globális bizonytalanság ellenére optimistán tekint a 2020-as évre. Várakozásaik szerint az EBITDA 2,5 milliárd dollárra nő, középtávon 60 dolláros hordónkénti Brent kőolajárral számolva és még konzervatívabb petrolkémiai környezetet feltételezve. Ez ismét elég cash-flow-t fog biztosítani, hogy fedezze a stratégiai beruházásokat - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Hernádi Zsolt kiemelte, hogy tavaly szerződést kötöttek Azerbajdzsánban egy jelentős kutatás-termelési (upstream) részesedés vásárlásáról, a poliol projektnél elérték az 50 százalékos készültséget, a fogyasztói szolgáltatások üzletág pedig ismét rekordot döntött.

A kutatás-termelés üzletágban a szénhidrogén-termelés nőtt a tavalyi negyedik negyedévben. A teljes évre nézve változatlan maradt, átlagosan napi 111 ezer hordó olajegyenértéket ért el, kissé meghaladva a kitűzött 110 ezer hordós szintet. Ez azonban az alacsonyabb olaj- és földgázárak miatt mintegy 1,05 milliárd dollár EBITDA-t eredményezett, 17 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban.

A feldolgozás és kereskedelem üzletág (downstream) 2019-es tiszta EBITDA-ja 13 százalékkal 866 millió dollárra csökkent, ami a Mol szerint jól tükrözi a gyengébb makrokörnyezetet. A negyedik negyedévben a tiszta EBITDA 191 millió dollárra mérséklődött, ez 21 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában.

A finomítói és a petrolkémiai árrések egyaránt csökkentek az év végén, de a finomítói árrések 2020 január-februárban újra javultak. A tájékoztatás szerint az üzemanyag iránti kereslet továbbra is erős maradt a régióban, 3,4 százalékkal nőtt, ami segítette a feldolgozás és kereskedelem üzletágat.

A fogyasztói szolgáltatások szegmens ismét erős évet zárt, az eredmény két számjegyű növekedésével 471,4 millió dollár EBITDA-t ért el. Folytatódott a töltőállomás-hálózat átalakítása, év végére a Fresh Cornerek száma 877-re emelkedett az egy évvel korábbi 687-ről.

A gázszállítási üzletág tavalyi éves eredménye alig változott az előző évihez viszonyítva, 2019 utolsó negyedévében azonban 48 százalékkal magasabb volt az EBITDA az előző év azonos időszakához képest, mert jelentősen nőtt a kapacitásigény az orosz-ukrán tranzitszerződés körüli bizonytalanság miatt. A működési költségek több mint 10 százalékkal csökkentek.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír csütörtöki záróára 2656 forint volt, éves minimuma 2550, éves maximuma 3450 forint.

Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×