Infostart.hu
eur:
399.48
usd:
341.74
bux:
99795.23
2025. július 11. péntek Lili, Nóra
Balaton, 1999 július 10. A balatoni nyár. Balatonon júliusban vette kezdetét a főszezon. A képen: a Badacsony hegység. Mti Fotó: H. Szabó Sándor
Nyitókép: H. Szabó Sándor

Nemcsak a vízszint magas a Balatonon

Az ingatlanárak is az égbe szöktek, bár a tavaly nyári tetőzés óta stagnál a piac, az ingatlanpiaci szakértők az idén sem számítanak áresésre.

2016 óta tart a növekvő forgalom a Balatonnál, ami az árak növekedését is maga után vonta. 2019 nyarán tetőzött a fellendülés, azóta stagnál a piac. Már a befektetők jórészt bevásároltak, s a 20-25 millió forintos nyaralók szinte mind elkeltek. Az új érdeklődők egy része ezért már magasabb árkategóriában gondolkodik – derül ki a sonline.hu összeállításából.

Ingatlanos tapasztalat, hogy a balatoni drágulásnak nem látszik a vége. A Balaton-környéki települések árai átlagosan 28 százalékkal nőttek, mint egy évvel korábban. Jelenleg átlagosan négyzetméterenként 465 ezer forintot kérnek a tulajdonosaik. Míg Balatonfeny­ves-Balatonmáriafürdő környékén 300-400 ezer forintos négyzetméterárak szóródnak, addig a siófoki Arany- és Ezüstparton egymillió forintos négyzetméterárral is találkozhatunk.

Míg Zamárdiban egy év alatt kisebb ütemben emelkedtek a nyaralók árai (négyzetméterenként átlag 507 ezer forintról nőtt 645 ezerre), addig Balatonszemesen meglódult a növekedés (281 ezer forintról 575 ezerre). Van, ahol csökkent az ingatlanár, mint például Szántódon, ahol azonban így is 800 ezer forint négyzetméterenként.

Az egész éves kereslet kimutatható a balatoni ingatlanpiacon, de általános tapasztalat szerint a téli hónapok kevésbé alkalmasak a gyors értékesítésre, mert az időjárás meghatározó tényező abban, hogy megjöjjön a vevők vásárlókedve. Ennek megfelelően a balatoni ingatlanosok tavasszal még egy kis élénkülésre is számítanak a piacon.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: ha az EU felvenné Ukrajnát, háborúban állna Oroszországgal

A Kossuth rádióban kezdte a napot a miniszterelnök. Szólt az Ukrajnában sorozása után elhunyt magyar-ukrán kettős állampolgár tragédiájáról, aminek gyökerei a háborúhoz vezet vissza. A háborút felőrlő vérszivattyúnak nevezte, amelyben az oroszok nyerésre állnak, Ukrajna és Európa pedig elvesztette, még ha nem is vallja be. Elmondta, melyik Németországhoz szeretné, ha Magyarország hasonlítana, és szó esett az Otthon Start programról is, amelynek továbbfejlesztését is belengette.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.11. péntek, 18:00
Petőházi Tamás
a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke
Ilyen sors várna Magyarországra is az EU nélkül? Egy ország összeomlásának története

Ilyen sors várna Magyarországra is az EU nélkül? Egy ország összeomlásának története

Európa többi országával ellentétben Bosznia-Hercegovina történetét az elmúlt 30 évben háborús örökség, társadalmi megosztottság, valamint mély demográfiai és gazdasági válság határozta meg. A demográfiai krízis felgyorsította az öregedést és krónikus munkaerőhiányt okozott, amely a külföldi befektetői bizalom hiányával kiegészülve teljesen megbénította az ország gazdasági fejlődését. Bosznia-Hercegovina gazdasága komoly szerkezeti problémákkal küzd már évtizedek óta, a gyenge intézményi háttér és külső támogatás elmaradása miatt pedig az ország napjainkra Európa legelmaradottabb térségei közé süllyedt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×