eur:
411.3
usd:
395.09
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Leszüretelt Irsai Olivér szőlő a Baranya megyei Palkonyán 2018. augusztus 1-jén. Ezen a napon kezdődött a szüret a villányi borvidéken.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Mindjárt vége a szüretnek - ugyanaz az öröm és a gond is, mint az elején

Tele vannak a pincék a tavalyi borral, alig van hová tenni a nem túl sok, de kitűnő minőségű újat - vélekednek a Tolna megyei szakik.

Nem változott a szőlőhelyzet a szüret végére sem - így foglalható össze a Teol.hu portálon megjelent szüretvégi összeállítás. És általános igazság: a szüretelőknél is munkaerőhiány van.

Tolnában már csak a prémium borok alapanyagai vannak a tőkéken,

az újborok már a pincékben vannak, színük kitűnő, és az évjárat is kifogástalan lehet majd.

A szekszárdi borvidéken dolgozó Bősz Adrián borász szerint

idén kiváló mustfokokat mértek közvetlenül a szüret után a borászok, a rozéboroknak emiatt nem is volt könnyű kiválasztani a megfelelő alapanyagot,

nagyon érett, erős színanyagú volt a szőlő, már hetekkel ezelőtt is. A munkaerőhiány ellen kombájnnal próbálnak védekezni.

A jó minőség mellett viszont nem volt sok a szőlő, ennek a rossz kalkuláció, a helytelen növényvédelem vagy az időjárás lehet az oka.

Módos Ernőnél egy kevés kékfrankos, merlot illetve a cabernet fajták vannak még a tőkéken. A cukorfokok meglepően jól alakultak, a minőség szép reményeket ébreszt.

Nincsenek magas felvásárlási árak, de Villányban a feldolgozók megadták kilónként a 100-120 forintot is a jó minőségű szőlőért.

Legrosszabban az alföldi termelők jártak, ők még a felét sem kapták ennek.

A munkaerőhiány mellett komoly ágazati probléma még, hogy a pincékben nagy az áthúzódó készlet mennyisége.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×