Az import vámterhe egy viszonylag összetett fogalom, amely több részből tevődik össze, magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő.

A brexitet követően, amikor a brit nemzetközösségtől egy termék érkezik majd az unió valamely országába, akkor az arra fizetendő vámterhek legnagyobb részét az úgynevezett importáfa fogja képezni, amely tagállamonként eltérő, Magyarországon például 27 százalék.

A vámtarifális besorolása után az árun további teher lehet: az importáfához 10 százalékos mértékig terjedően valószínűleg hozzáadódik majd egy klasszikus vám is.

Vagyis

a vám, az importáfa, továbbá egyéb felmerülő minimális terhek alapján áll össze a vámteher,

összegezte a szakember. Vagyis egy Magyarországra behozott brit árut 30-40 százalékos vám terhelhet.

Export - vámkörökkel

A tőlünk exportként kiszállításra kerülő áruk esetében a brit nemzetközösség, a legutolsó információk alapján úgynevezett

vámköröket fog alkalmazni,

jegyezte meg Falcsik István.

Elsőként is lesz egy, a mezőgazdasági termékeket – nemcsak a növényeket, hanem a különféle állati eredetű termékeket, marhát, birkát, baromfit, stb. – vámmal sújtó kör.

A második nagy részbe tartoznak majd a különféle kemikáliák, műtrágyák és hasonló jellegű termékek, amelyekre vámot szabnának ki a brit termelők védelmében.

Egy harmadik nagyobb kategóriával a fejlődő piacot szeretnék oltalmazni, az ide sorolható termékek, mint például az alkohol, cukor, egzotikus gyümölcsök más országokban is vámmal terheltek, jegyezte meg a szakember.

Végezetül a negyedik kör, amely a gépjárművekre vonatkozik: motorkerékpárokra, buszokra, autókra. Erről egyelőre annyit tudható, hogy csak maguk a kész termékek lennének vámmal terheltek, az alkatrészek valószínűleg továbbra is vámmentesek maradnának.