A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A legutóbbi, március 26-i kamatdöntő ülésen a piaci várakozásoknak megfelelően az alapkamat ugyan nem változott, de a kamatfolyosót és a kiszorítandó likviditást szűkítette a monetáris tanács.

A tanács közleménye szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, így a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Kiemelték: az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét, ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves előretekintésén értékeli.

Kitértek arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot a korábbiaknál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a Brexit megállapodást övező bizonytalanságok, valamint a globálisan meghatározó jegybankok lépései befolyásolták. Az olajárak március óta emelkedtek.

A tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Emlékeztettek: a monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a monetáris testület célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.

A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult növekedési hitelprogram fix konstrukciót - jelezte a monetáris testület.