Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
325.78
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Brüsszel, 2018. szeptember 24.Mario Draghi, az Európai Központi Bank, az ECB elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2018. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hosle

Mario Draghi elmondta, miért optimista

A globális kereskedelmi bizonytalanságok és geopolitikai problémák dacára nagyjából kiegyensúlyozottnak látja az euróövezet gazdasági növekedését fenyegető kockázatokat, valamint bízik az Olaszország és az Európai Bizottság közötti költségvetési vita rendezésében Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának kamatdöntő ülése után Frankfurtban csütörtök délután tartott sajtótájékoztatóján Mario Draghi kifejtette, bár az utóbbi hónapokban az euróövezet gazdaságának teljesítménye gyengébb volt a vártnál, de nem annyira, hogy aláássa a növekedésbe és inflációs nyomások erősödésébe vetett bizalmat.

"Gyengébb lendületről beszélünk, nem csökkenő irányzatról"

- mondta Draghi, leszögezve, hogy az euróövezeti növekedési kilátásokat övező fenyegetések nagyjából még mindig kiegyensúlyozottak, de különösen jelentősek a protekcionizmussal, a feltörekvő piacok sérülékenységével és a pénzpiacok volatilitásával összefüggő kockázatok.

A gazdasági növekedés lassulása miatti aggodalmakat felszította a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) körüli bizonytalanságoknak, különösen a rendezetlen kiválás lehetőségének erősödése, az Olaszország és az Európai Bizottság között kirobbant költségvetési vita, valamint Donald Trump amerikai elnök protekcionista kereskedelempolitikája.

Draghi elmondta, hogy a kormányzótanács ülésén csak keveset beszéltek az olasz problémáról, lévén a fiskális vita nem tartozik a jegybankárok hatáskörébe. A tanácskozáson részt vett Valdis Dombrovskis, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki jelezte, hogy az Európai Unió párbeszédre törekszik Rómával. Draghi úgy fogalmazott, hogy nincs birtokában a jövő kifürkészésére alkalmas kristálygömb, de bízik abban, hogy rendeződnek az olasz költségvetési sarokszámok miatti nézeteltérések.

Az EKB kormányzótanácsa a várakozásokkal összhangban nem változtatott monetáris politikáján csütörtökön, és megerősítette, hogy

tovább halad a példátlan gazdaságélénkítő intézkedések kivezetésének útján.

A kormányzótanács változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét. Megerősítette, hogy az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig a jelenlegi szinten maradnak, a nettó eszközvásárlási program pedig 15 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik és idén december végén lezárul.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×