eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Pexels
Nyitókép: Pexels

Kilenc emberből egy úgy véli, új szakmára lesz szüksége a boldoguláshoz

Tanulnánk, ha lenne rá lehetőségünk – derült ki az OTP Bank kutatásából. A mára már gyakorlatilag minden szektort érintő szakemberhiány arra ösztönzi a nagyvállalatokat, hogy maguk álljanak elő problémaenyhítési megoldásokkal. Ennek érdekében készített felmérést a hitelintézet, melyből láthatóvá vált, a pénzbeli juttatásokon túl mire volna igénye a magyar dolgozóknak.

A magyar munkáltatók között ádáz verseny zajlik, hogy tapasztalt, adott feladatkörökhöz megfelelő képességekkel rendelkező munkatársakat találjanak, majd meg is tudják tartani őket. Emiatt az utóbbi években még inkább előtérbe kerültek a fizetésen túli egyéb kondíciók, amelyek árnyalni tudják a munkáltatói ajánlatokat a választás során.

A Ténygyár Kft. az OTP Bank megbízásában annak járt utána, mik azok a legfontosabb kritériumok, amelyek befolyásolják egy munkáltató megítélését, és a magyarok mit tapasztalnak: a számukra fontos szempontok mennyire elérhetők a jelenlegi munkáltatói piacon.

Az aktív korú magyarok 89 százaléka szerint fontos, hogy minden nap tanuljanak valami újat, de a munkavállalóknak csupán fele érzi úgy, hogy ezt biztosítja neki a munkahelye. Pedig igény volna rá:

a bér és annak pénzbeli kiegészítésein túli szempontok közül a második legfontosabb, hogy a munkáltató biztosítson a szakmai fejlődéshez oktatást, tréningeket.

A dolgozók fele nem hisz abban, hogy tudása elég lesz aktív kora végéig

A magyarok negyede (26 százalék) véli úgy, hogy saját szakmájában boldogulhat, ha fejleszti magát az adott területen. Ezzel szemben

minden kilencedik magyar biztos abban, hogy új szakmára lesz szüksége, hogy később is legyen munkája,

a lakosság tizede pedig egyáltalán nem tudta megítélni, hogy mire számíthat a jövőjét illetően. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkáltató feladata a folyamatos képzési lehetőségek biztosítása. Ettől jelentősen elmarad azoknak a száma, akik szerint saját maguknak (28 százalék) vagy az államnak (10 százalék) kell ezt megtennie.

A kutatói kérdésekre adott válaszokból látszik, hogy

az EU-hoz képest idehaza kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben.

A magyarok úgy vélik, ennek legfőbb oka az, hogy a cégeknél eleve nincs ilyen lehetőség, vagy ha van is, az túl drága (24 százalék), illetve annyira túlterheltek a dolgozók, hogy képzési részvételre már nem marad idejük (42 százalék).

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×