Infostart.hu
eur:
373.59
usd:
340.25
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Újfajta ötezer forintos bankjegyet bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank 2017. március elsejével. Az új fizetőeszköz színvilágában, grafikájában és biztonsági elemeiben is megújult. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. és 2018. között folyamatosan újítja meg a jelenlegi bankjegysorozat címleteit. Ennek első eleme a megújított tízezer forintos volt majd a húszezerforintos bankjegy következett. A régi címletek továbbra is forgalomban maradnak, bevonásuk időpontjáról az MNB később dönt. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Londoni elemzők az MNB várható kamatdöntéséről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban "mindenki előtt rejtély", hogy a bérkiáramlás miért nem szűrődik át a fogyasztói szintű inflációba, de a jelenség nagy valószínűséggel azt is jelenti, hogy a térség jegybankjai a közeljövőben nem emelik alapkamatukat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig "távoli" a kamatemelés kilátása.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást.

Londonban hétfőn ismertetett beszámolójukban közölték: tárgyalásaik tapasztalatai alapján az általuk eddig várt augusztusi időpont helyett novemberben számítanak a cseh jegybank következő kamatemelésére, a lengyel jegybank alapkamatának emelését pedig most már csak 2019 után várják.

Az MNB kamatemelése a ház elemzőinek véleménye szerint "a távoli jövő" kérdése, mivel az újjáválasztott magyar kormány az eddigieknél is erősebben összpontosít a növekedésre, és ebből a laza monetáris kondíciók fenntartása következik.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték: 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az infláció "látható" ugyan egyes szolgáltatási szektorokban - például a szálloda-, a vendéglátó- és a szabadidő-ágazatban -, de ezt a kosár egészére vetítve teljesen ellentételezik a lefelé ható folyamatok más területeken, köztük az élelmiszerszegmensben.

A ház szerint ebben a környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne. A piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a BUBOR ráta emelkedése is csak 2019 végétől várható.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték, hogy mindez egyezik az ő előrejelzésükkel.

A ház szakértői hangsúlyozták ugyanakkor: véleményük szerint szükséges lenne a monetáris politikai célú kamatcsere-tenderek (MIRS) "finomhangolása" a program hatékonyságának javítása végett.

Más nagy londoni házak sem várják az MNB jelenlegi monetáris politikájának módosulását a belátható előrejelzési távlatban.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja frissen összeállított tanulmányában szintén "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció.

A ház szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció valamikor 2019-ben éri el a helyi jegybankok központi célszintjét.

A ház hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalja a kamatpolitika semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről, sőt inkább úgy tűnik számára, hogy a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is.

Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt.

A Morgan Stanley közgazdászainak várakozása szerint mindezek alapján a kamatnormalizálás - Magyarországon a magasabb BUBOR rátával, Lengyelországban az alapkamat emelésével - legkorábban 2019 második felében válhat esedékessé.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb a verseny: nem mindegy, hol vezetsz TBSZ-t

Egyre nagyobb a verseny: nem mindegy, hol vezetsz TBSZ-t

A befektetési szolgáltatások piaca látványosan átalakul: egyre több olyan megoldás válik elérhetővé digitális, fintech alapú platformokon, amely korábban elsősorban a hagyományos bankokhoz kötődött. A magyar befektetők számára különösen fontos fejlemény, hogy már nemcsak részvényekhez, ETF-ekhez vagy más nemzetközi befektetési termékekhez férhetnek hozzá egyszerűbben, hanem olyan hazai sajátosságokhoz is, mint a tartós befektetési számla, vagyis a TBSZ. A költségek, a devizaváltási díjak, az ügyfélélmény és a szolgáltatók közötti váltás lehetősége egyre fontosabb szemponttá válik azok számára, akik hosszú távon, tudatosabban szeretnék kezelni a megtakarításaikat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×