Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Drasztikusan emelni kell itthon a cigaretta árát

Drasztikusan emelni kell itthon a cigaretta árát

Bár jövőre Magyarországnak is meg kell felelnie a cigaretta jövedéki adójára vonatkozó uniós előírásnak, egyelőre messze vagyunk a céltól. Idén már nem lesz adóemelés, de jövő márciusig valamit lépni kell.

A cigaretta jövedéki adójának az év végéig valamennyi európai uniós országban el kell érnie az előző év súlyozott átlagárának 60 százalékát. Egy 2011-es uniós rendelet értelmében eddig több ország, köztük Magyarország is haladékot kapott, hogy teljesítse ezt a követelményt, de Magyarországon kívül már minden ország teljesítette a követelményeket.

Idén azonban már egészen biztosan nem emelik a cigaretta jövedéki adóját - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Napi.hu kérdésére.

A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az adóminimum elérésének határideje január 1., a cigaretta súlyozott átlagárát a megelőző naptári év adatai alapján minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni. Ebből következően 2018. március 1-jét követően vizsgálható, hogy a 2017-es átlagár alakulásának függvényében szükséges-e további lépéseket tenni az uniós előírás teljesítése érdekében. 

A legkézenfekvőbb változtatás az adóemelés, amely nagyon komoly áremelkedést hozna.

Az Európai Bizottság idén januárban készített összeállítása szerint a súlyozott átlagár ezer szálanként 54 753 forint volt itthon, amiben a jövedéki adó szintje még az 55 százalékot sem érte el - ez egyébként 29 888 forintot jelentett.

Az uniós minimum 60 százalék vagy legalább 115 euró (35 250 forint) ezer szálanként - ha ezt az összeget eléri az adó, akkor nem kell tartani a 60 százalékos arányt az árhoz képest.

Ha marad az 5 százalék körüli drágulási ütem, akkor a súlyozott átlagár idén 57 500 forint körül lehet majd. Ennek a 60 százaléka 34 500 forint, amely azt jelenti, hogy ezer szálanként 4600 forintos emelés lenne szükséges.

Ez egy dobozra vetítve 92 forintot jelentene. 

A nagy kérdés az, hogy a kormány mikorra időzíti az esetleges adóemelésről szóló döntést, hiszen tavasszal választások lesznek. Az is kérdéses, hogy az Európai Unió él-e valamilyen szankcióval, ha Magyarország nem teljesíti a követelményeket, illetve hogy ezt a döntést mikor hozza meg.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×