A MEHI szerint a kormány jelentős áfabevételről mond le a következő négy évben azzal, hogy az új lakások forgalmi adóját 27-ről 5 százalékra csökkenti, eközben viszont nem követeli meg a közpénzek bevonásával megvalósuló fejlesztésekre egyébként érvényes, szigorúbb - az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig fokozatosan életbe lépő - energiahatékonysági elvárásokat. A szigorúbb követelmények azért fontosak, mert ezek révén az épületek energiaigénye jelentősen - akár felére - csökken - áll a közleményben.

A lakóépületek adják Magyarország teljes primer energiafelhasználásának az egyharmadát, és felelnek a szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért. A hazai lakásállomány energiahatékonysági megújulása tehát nem egyszerűen a családok energiaszámláinak tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent. Így hozzájárul az ország energiabiztonságának a javításához, de egyben nélkülözhetetlen a Párizsban most elfogadott klímacélok teljesítéséhez is - hívja fel a figyelmet a MEHI.

Kiemelik, hogy az új építések ösztönzése mellett elengedhetetlen a 4,3 milliós hazai lakásállomány felújítása is. A lakóépületek 95 százaléka családi ház, ezek háromnegyede 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben levő hőtechnikai követelmények szerint. A magyar családok nagy többsége tehát ma szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él.

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint évi 100 ezer otthon megújítását kellene elvégezni, amelynek legnagyobb gátját a forráshiány jelenti a MEHI közleménye szerint.