Az érintett cégek eddigi gyakorlatának átgondolását sürgette az Arénában az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár.

"Feltűnő az, hogy tartósan veszteséggel tud működni olyan vállalat is, ami nem most lépett a piacra, tehát nem köthető össze valamilyen beruházási tevékenységgel, ami néhány év alatt leíródik és az adóalapot csökkenti, hanem látszólag stabilan működő vállalkozások nem mutatnak ki Magyarországon nyereséget. Ez felettébb furcsa, ennek a vizsgálatára rendelkezésre állnak eszközök, de a szóban forgó szabályozásnak az lenne az értelme, hogy ha ilyen adózási magatartásra rendezkedn be valaki, akkor az gondolja át még egyszer."
 
Orbán Gábor hozzátette, hogy nemcsak a nyereséghez való viszonyról van szó.

 "Sokkal inkább a versenyhelyzetbe kellene belegondolni, hogy egy nagyon erősen koncentrált piacon hogyan tudunk adóeszközökkel segíteni abban, hogy a kicsik versenyhelyzete javulni tudjon."

A tervezett szabály értelmében 2018-tól a két évig veszteséges élelmiszer-kereskedő cég nem folytathatja tovább a tevékenységét, de az államtitkár szerint a részletszabályokat addig többször is át kell gondolni.

"Ennek a szabályozásnak lesz ideje kiforrni magát a következő időszakban. Legjobb lenne, ha már 2018-tól nem lenne olyan nagy, egyértelműen tőkeerős, nyereséget termelni képes vállalat, amely Magyarországon nem mutat ki nyereséget, és nem adózik. Ez az új rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy kiegyenlítettebb legyen a versenyhelyzet, hiszen az a tény, hogy az adóelkerülés ezen technikái nem alkalmazhatók, az adóalap eltüntetése nem lesz lehetséges, ez segíteni fogja, hogy a nagyvállalatok kis- és középvállalkozásokhoz képesti versenyelőnye megszűnjön."

Megjegyezte: az adóeszközök kiemelt használatának az a fő oka, hogy az EU-n belül az adópolitika harmonizációja egyelőre nemzeti hatáskörbe tartozik.

"A harmonizáció nagyon részleges, elsősorban a közvetett adókra, tehát a jövedéki adóra, a forgalmi adókon belül is a hozzáadott érték típusú adókra korlátozódik, a jövedelem-, vagyonadók stb. esetében sokkal inkább az adóalap védelme fogalmazódik meg közös törekvésként uniós szinten. Itt van valamennyi eszközünk, hogy bizonyos szektorokat vagy üzemméreteket, vállalkozástípusokat segítsünk abban, hogy föl tudjanak nőni a versenyhez, és a már helyzetben lévőkhöz képest tudjanak érdemben versenyezni."

A devizahitelek forintosításáról szóló törvény szigorítását kezdeményezi a Fidesz-frakció, hogy a bankok ne tudjanak kibújni az elszámoltatási kötelezettség alól. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

"Kamatplafon volt eddig is, az, hogy hogyan érjük el azt, hogy a forintosítás során a törlesztőrészletek ne emelkedhessenek akármeddig, vita tárgya volt eddig is, mert a bankok közötti verseny le fogja szorítani az új, tisztességes forinthitelek kamatait, de ezt a jogalkotó és a pénzügyi kormányzat ezt nem bízhatta a véletlenre. Kezdettől fogva szerepelt a törvényjavaslatban egy kamat felár, amely most pontosításra kerül annak érdekében, hogy még véletlenül se fordulhasson elő az az eset, hogy valakinek a forintosítás nyomán emelkedik a törlesztőrészlete a kamatváltozás hatására. Azt szolgálja ez a pontosító javaslat, ami egyébként az árfolyamgátról is szól, hogy a kiinduló svájci frank kamatszintnél magasabb forintkamat az új szerződés ne tudjon előállni. Abban bízom, hogy a bankok közötti verseny kellően erős ahhoz, hogy még a törvényben meghatározott plafonnál is jóval alacsonyabb kamatfelárak fognak kialakulni a közel hétszázezer devizahitel szerződésben, ami most forinthitel szerződéssé alakul a forintosítás nyomán."

Orbán Gábor hozzátette: "a forintosításnak nem az a célja, hogy spekuláljon az állampolgárok helyett, hanem hogy az árfolyamváltozás terhét levegye a családok válláról, az nem volt normális, hogy attól kellett függővé tenni egy-egy családi költségvetési tételt, hogy hova ment az árfolyam."