Hozzátette: európai összehasonlításban is kiemelkedő a magyar gazdasági növekedés második negyedévi üteme.

A KSH csütörtök reggel kiadott első becslése szerint Magyarországon 3,9 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az egy évvel korábbival összevetve és ez 2006 első negyedéve óta a legmagasabb ütemnek számít.

A következő negyedévekben várhatóan folytatódik a 2014 első felében tapasztalt, kiugró növekedési dinamika - folytatta az államtitkár. A növekedés 2014 egészében várhatóan meghaladja a 3 százalékos ütemet, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mérték. A kedvező kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások, illetve a hazai BMI (Beszerzésimenedzser-index) javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése - hangsúlyozta Orbán Gábor. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nyugat-európai gazdaságok növekedési teljesítményét is - tette hozzá.

A stabil és dinamikus növekedést elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázta az NGM államtitkára, aki szerint a várakozásokat jóval meghaladó második negyedévi GDP-adat hátterében a piaci szolgáltatásoknak a feltételezettnél gyorsabb bővülése állhat.

Orbán Gábor emlékeztetett arra is, hogy a kedvező adatok nem meglepőek, hiszen a havi ágazati részstatisztikák alapján valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10 százalékkal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20 százalék feletti növekedést mértek. Az Európai Unió tagállamai közül júniusban a hazai ipar növekedése volt a leggyorsabb (11,3 százalék) meghaladva mind a román (9,9 százalék), cseh (5,6 százalék), lengyel (1,7 százalék), mind pedig a szlovák (7,5 százalék) adatot - sorolta az államtitkár.

A szolgáltatásoknál további bővülésére számít: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette.

Felhasználási oldalon a növekedést a belső kereslet bővülése támogatta. A beruházások növekedését az építőipar felfutása is előre vetíti. A dinamika erősödését uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja és a vállalati szektor növekvő aktivitása egyaránt támogatta, mondta Orbán Gábor.

A fogyasztói bizalom javulása és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a lakossági fogyasztás élénkülésére utal. A fogyasztás növekedését az inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is segítette - hangsúlyozta.

Az NGM államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság erősíti. A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően alakulnak. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emelni fogja, de emellett javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerőpiacra is kedvezően hat.