Az Európai Bizottság kedden teszi közzé téli makrogazdasági előrejelzéseit, amelyek folyományaként a BruxInfo értesülései szerint nem kell tartani attól, hogy a testület a költségvetési folyamatok alakulása miatt rövidtávon újra "elővenné" a deficiteljárásból 2013 nyarán kiengedett Magyarországot.

Még kevésbé fenyeget jelenleg a deficiteljárás újraindítása, hiszen ahhoz a kialakult gyakorlat szerint minimum az kellene, hogy az utolsó lezárt évben (vagyis 2013-ban) tilos zónában (azaz 3 százalék fölött) legyen a hiány, ami jelen esetben nem áll fenn.

A legutóbbi, őszi előrejelzés előtt több forrásunk is úgy vélekedett, hogy bár Magyarország bizonyos értelemben határesetnek tekinthető, a Bizottság nem lesz szőrszálhasogató hangulatban. Több megfigyelő utólag a konfliktuskerülő üzemmód jelének tekintette, hogy Brüsszel őszi prognózisa 2014-re GDP-arányosan éppen 3 százalékos államháztartási hiányt jelzett előre, ami a megengedett határon belül van. Ez egyébként mindössze 0,1 százalékkal volt magasabb a kormány által várt deficittől. Ténylegesen azonban nagyobb volt a két előrejelzés közötti különbség, mivel Brüsszel - a magyar kormánytól eltérően - saját előrejelzésébe nem kalkulálta bele a GDP 0,4 százalékára becsült kormányzati tartalékok felhasználását.

Bár a Bizottság kedden nyilvánosságra kerülő új számait még nem ismerjük, jó okkal feltételezhető, hogy a téli előrejelzés után sem kerülnek reflektorfénybe a magyar költségvetési folyamatok. Mindenképpen ezt a benyomást erősíti az, hogy az államháztartás 2013-as egyenlege akár a GDP 0,5 százalékával is kedvezőbb lehet, mint az Európai Bizottság által novemberben a tavalyi évre tippelt 2,9 százalékos hiány. A vártnál jobb eredménynek minden bizonnyal lesz a 2014-es évre is átgyűrűző kedvező hatása, de hogy mennyi, az a "fél százalék" szerkezetétől függ. Ha a bevételek lettek nagyobbak a vártnál, akkor annak áldásai 2014-ben is jelentkezhetnek. Ha viszont a kiadások egy évvel való elhalasztása miatt lett jobb az egyenleg, akkor már nem ugyanaz a helyzet.

Ettől függetlenül tény, hogy a Bizottság által becsült 0,7 százalék helyett tavaly éves szinten 1,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság, aminek körülbelül a kétharmadát az agrárium produkálta.

Mindezek alapján nevük elhallgatását kérő brüsszeli források szerint nem lenne meglepetés, ha a Bizottság 2014-ben is 3 százalék körüli államháztartási hiányt jósolna, ahogy azt novemberi előrejelzésében is tette. (Igaz, akkor még nem volt elfogadott 2014-es költségvetés, most már van).

A Bizottság ősszel GDP-arányosan 2,7 százalékos deficitet jelzett előre 2015-re, de hozzátette, hogy ezt a prognózist elég nagy kockázatok övezik. Ha a kormány a kedvező növekedési adatok és kilátások miatt optimistán is tekint 2015 elé, ezt az analízist ugyanakkor nem szükségszerűen osztja majd legfrissebb előrejelzésében a testület. Óvatosságra intő körülmény lehet a rendkívül alacsony, nulla százalék körüli infláció, aminek nyomán csökkenhetnek a költségvetési bevételek, miközben a büdzsében előirányzott kiadások szintje nem változik. Hasonló kockázatot láthat a Bizottság abban, hogy egyelőre nem látszanak annak a jelei, hogy lábra kapna a lakossági fogyasztás.

Akad azonban egy másik adat is, ami szemet szúrhat Brüsszelnek, és egyes vélemények szerint potenciálisan akár a deficiteljárás újraindításának mérlegelését eredményező körülménnyé is nőheti ki magát valamikor 2015 tavaszán.

A konvergencia programban az egyensúlyi pályát felvázoló középtávú céllal (angol rövidítése MTO) összhangban Magyarország strukturális hiányának a GDP 1,75 százalékán kellene lennie. A számítások szerint ugyanis ebben az esetben csökkenne a kívánt mértékben a bruttó államadósság.

Bár nemrég 1 százalék alá is kúszott a magyar strukturális egyenleg, egy ideje megfordult a trend és a referenciaérték fölé került, sőt attól távolodik a strukturális hiány. Euróövezeten kívüli tagállamként hazánkat emiatt ugyan nem fenyegetik közvetlen szankciók, de a folyamatot jól ismerők szerint a 2014-es számok alapján a Bizottság jövő tavasz környékén akár azt is megállapíthatja, hogy az ország nem tett eleget az adósságszabálynak. És ez a 2011 végén hatályba lépett hatos csomaggal összhangban eljárás megindítását is maga után vonhatná, ha ez nem is lenne automatikus.

A strukturális egyenleg problémáját mindenesetre valahogyan kezelni kell, ami azt sugallja, hogy 2015-ben nem biztos, hogy elég lesz a 2,7 százalékos előirányzott deficit.

Közben az uniós statisztikai szabályokban is olyan változások állnak be 2014-ben, amelyek hiányt növelő hatásuk miatt alkalmasint pótlólagos költségvetési erőfeszítésekre sarkallhatják a következő választások után felálló magyar kormányt.