Csőd, súlyos veszteségek, leépítés és privatizáció - több légitársaság esetében is felmerültek ezek a szavak. Tavaly négy légitársaság ment csődbe, köztük például a görög Olympic Airways vagy a diszkont Sky Europe. Súlyos veszteségeket könyvelhetett el a nagy múltú British Airways.

A cseh állami légitársaságot tavaly ismét privatizálni akarta a cseh kormány, ám végül visszavonta a pályázatot, szintén eladásra vár a lengyel LOT, amely komoly veszteséggel működik és megszüntette fapados leányának a tevékenységét is. A magyar Malév most visszakerült meghatározó állami tulajdonba, kérdés, hogy meddig maradhat ott.

A légiközlekedésben a 2000-es évek óta, különösen a 2001. szeptemberi New York-i terrortámadások után látható visszaesés. Akkor pár hónapra gyakorlatilag megfagyott ez a piac. Aztán a fapadosok megjelenésével újabb kihívással kellett szembesülniük a küszködő légitársaságoknak, emellett az igazán jövedelmező üzleti utak száma is jelentősen csökkent, és mindennek tetejébe jött egy pénzügyi-gazdasági világválság az évtized végére.

Adatok szerint csak az Európai Unióban 2000 óta 77 légitársaság ment csődbe, köztük olyan is, mint a SwissAir. A nemzetközi légiforgalmi szövetség folyamatosan veszteségekről számolt be a tagvállalatai esetében, és szakértői úgy vélik, messze még a fellendülés.

Az európai piacon egyelőre a nagy, hagyományos légitársaságok tartják magukat, de itt is komoly veszteségekről számoltak be, mint például a British Airways vagy a Lufthansa esetében. A kelet-európai légi cégek likviditási gondokkal küzdenek.

A légitársaságok válasza a veszteségekre és a szűkülő piacra a létszámleépítés, a desztinációk szűkítése, a racionalizálás. Ennek ellenére egész Európában és a régióban is ragaszkodnak az államok a nemzeti légitársaságokhoz, és ez az érzelmi többlet elég ahhoz, hogy újra és nekirugaszkodjanak a légiközlekedési vállalatok privatizációjához.