Miközben a világ vezetői a globális gazdasági válság várható fejleményeit találgatták, az áprilisi londoni G20-as csúcson Magyarország nevét suttogták a folyósókon. Sokan attól tartottak, hogy az IMF mentőcsomagja nem lesz elég - írja Gideon Rachman az FT vezető külpolitikai kolumnistája, volt brüsszeli tudósító.

Nyugaton attól tartottak, hogy az esetleges magyarországi bankcsődök Európa többi országát is magukkal rántják. "Budapestről visszatérve azonban jó híreim vannak - adagolja óvatosan az optimizmust Rachman. "Az azonnali válság végetért, a bankokat nem kényszerítették térdre, volt annyi bizalom, hogy nem omlottak azonnal össze" - írja.

A Jobbik nem tud beleszólni a gazdaság irányításába

Rachman megjegyzi: a magyar válság kicsiben a globálisra hasonlít. A pénzügyi összeomlás miatti félelem helyét a gazdaság példátlan zsugorodása miatti aggodalom veszi át. Magyarországnak nincs lehetősége a keynesi, tehát a válságot további költekezéssel kezelő amerikai-brit recept átvételére. Helyette jön a kiadáscsökkentés és az adóemelés. Rachman kitér a szerinte ebből a helyzetből fakadó társdalmi következményekre, mint például a cigányellenességre, és az egyelőre megoldatlan romagyilkosságokra.

Ezek elkövetésével jobboldali önbíráskodókat vádolnak - írja. A kolumnista szerint a a cigányságot a bűnözéssel és a segélyekkel való visszaéléssel összekapcsoló Jobbik, "amely megalakította félkatonai szervezetét, a Magyar Gárdát", bejuthat az Európai Parlamentbe, ahhoz azonban gyenge, hogy a magyar gazdaság irányításába beleszólhasson.

"Kellemetlenül megosztott ország"

Közben a választasi győzelemre szinte bizonyosan esélyes Orbán Viktor Fidesz-vezér "kínosan ügyel rá", hogy ne áruljon el konkrétumokat gazdasági programjáról. A Fidesz-vezetők aggódnak, hogy kormányzásuk idején további visszaesés várható, ami miatt további megszorításokat kell életbe léptetni.

Magyarországnak még mindig jelentős politikai, társadalmi és gazdasági tőkéje van, ami átsegítheti a nehéz időkön. A gondok ellenére középjövedelmű állam, és stabilan kötődik az EU-hoz - írja az FT kommentátora, hozzátvéve azonban, hogy az ország "a külső szemlélő számára kellemetlenül megosztott. A fősodorba tartozó pártok rendszeresen lefasisztázzák vagy lekommunistázzák egymást, miközben aggodalommal figyelik a valódi szélsőség, a Jobbik felemelkedését."

Magyarország hamarosan elveszíti azt a kétes privilégiumát, hogy aggodalmaskodó beszélgetések témája legyen a világ politikus- és bankárköreiben. Az ország valódi válsága azonban csak most kezdődhet - véli a Financial Times írója.