Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban elterjedt az a vélemény, hogy a kelet-közép-európai országok külső eladósodottsága és finanszírozási igénye nagyon magas, ami a válság idején komoly problémát jelent. Az Erste Group bécsi elemzői által összeállított elemzés szerint azonban a helyzet valójában nem annyira ijesztő, mint sokan gondolják - mondta az InfoRádiónak az Erste makroelemzője.

Nyeste Orsolya hozzátette: az elemzés arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a bruttó külső adósság helyett a nettót - azaz a külföld felé fennálló tartozások és a külföld felé nyújtott hitelek összegének különbségét - kellene vizsgálni. Ha ezt az összeget tovább csökkentjük a vállalatközi hitelekkel, amelyek működőtőkének is tekinthetők, sokkal valóságosabb képet kapunk az egyes országok adóssághelyzetéről - hangsúlyozta a szakértő.

Az Erste makroelemzője szerint Magyarország esete is jól példázza ezt. A magyar bruttó külső adósság ugyanis meghaladja a GDP száz százalékát, ennek jelentős része azonban az anya- és leányvállalatok között termelődött, márpedig nálunk tipikusan a bankszektorban jelentős a külföldi tőke súlya: a magyar pénzintézetek többségének nyugat-európai a tulajdonosa - jegyezte meg Nyeste Orsolya.