A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye tavaly majdnem 16, az önkéntes nyugdíjpénztárak hozama pedig valamivel több, mint 11 százalékkal csökkent. A résztvevők azonban hangsúlyozták, hogy a pénztárak eredményessége függ attól, hogy bevezették-e az úgynevezett választható portfoliós rendszert.
Ennek az a lényege, hogy a pénztártagokat saját döntésük, vagy annak hiányában a jogszabály alapján különböző portfoliókba sorolják, annak alapján hogy milyen a kockázatviselő képességük és hogy hány év múlva mennek nyugdíjba.
Eszerint a magánnyugdíjpénztári hozamok nagy szórást mutatnak, a mínusz 33 százaléktól a plusz 6,5 százalékig, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál pedig a mínusz 32 százaléktól a majdnem 5 százalékos maximumértékig.
Ezen kívül a hozamok mostani, jelentős visszaesése kapcsán elhangzott, hogy a tíz éves mutatók már teljesebb képet mutatnak, ilyen távon már növekedés várható. A nyugdíjpénztárak teljesítményét a befektetés-politika, a gazdasági helyzet alakulása, a tőkepiaci változások és a portfoliókezelők teljesítménye befolyásolhatja.
A pénztári szférát is érintő adójavaslatokkal összefüggésben Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára azt mondta, hogy ennek elfogadása a munkáltatói hozzájárulás elmaradását, az önkéntes pénztári rendszer összeomlását, az emberek öngondoskodásba vetett hitének elvesztését és a gyengélkedő magyar állampapírpiac egy állandó vevőjének kiiktatását vonná maga után. Ezért a munkáltatói hozzájárulás megadóztatását elutasítja a Stabilitás Pénztárszövetség.
A 2000-ben megalakult szervezet tagjai kezelik a hazai magánnyugdíjpénztári megtakarítások több mint 90 százalékát. Vezetik az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 80 százalékának számláját és a bankjaik között tudja a szövetség az egészségpénztári tagok 72 százalékát. Márciustól az Egészségpénztárak Országos Szövetségének beolvadásával bővülnek.
Hanganyag: Herczeg Zsolt