Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Patai Mihály lett a tőzsde elnöke

Patai Mihályt választotta elnökévé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megújított igazgatósága a csütörtöki rendkívüli közgyűlést követően.

A BÉT közgyűlésén három új tagot választottak az igazgatóságba: Patai Mihályon kívül Mohai György, a BÉT vezérigazgatója és Barlai Róbert (OTP) került be a testületbe.

Patai Mihályt, az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatóját a BÉT-ben többségi tulajdonos osztrák konzorcium jelölte a tőzsdeelnöki posztra.

Patai Mihály a közgyűlésen napirend előtti kérdésre válaszolva közölte: nem szerepel a tervekben a BÉT részvényeinek tőzsdei bevezetése.

Az új elnök megválasztását követően azt mondta: konszenzusra fog törekedni, hogy egyformán képviselje minden tulajdonos érdekét.

A pénzügyi válság valójában lehetőség, amelyből a Budapesti Értéktőzsde nyertesként kerülhet ki, különösen egy erős regionális szövetség tagjaként - emelte ki.

Az elnök elmondta, hogy a tőzsde operatív vezetésében nem tervez változtatásokat, azt teljes egészében rábízza Mohai Györgyre, aki teljes bizalmát élvezi.

Mohai György beszédében kiemelte, hogy a válság során megnőtt ügyfélkockázat miatt a szabályozott piacok, így a tőzsde egyre népszerűbbek lesznek. A BÉT azért is erősödhet a közeljövőben, mert a drága banki finanszírozás miatt egyre több cég kíván megjelenni a tőzsdén, tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×