Nem vonzza a külföldön munkát kereső magyarok többségét Franciaország, így várhatóan a munkavállalási tilalom feloldása után sem lesz több magyar álláskereső a franciáknál - mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője az MTI-nek. A szakember arról is beszélt, hogy jelenleg nagyjából ugyanannyi francia dolgozik Magyarországon, mint magyar Franciaországban.

A távirati iroda azzal kapcsolatban kérdezte a főosztályvezetőt, hogy Nicolas Sarkozy elnök bejelentése szerint július elseje óta elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Franciaországban az unióhoz 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai.

"Ez a hír a magyar munkavállalókat nem fogja nagyon lázba hozni, mert eddig is mélyen kihasználatlan volt az a kontingens, ami rendelkezésünkre állt" - mondta Kovács Géza.

Semmit nem fog változni a kép azt követően, hogy Franciaország megnyitja munkaerőpiacát. Eddig is mehettek volna ugyanis magyarok - akár idénymunkára is - meghatározott számban Franciaországba dolgozni. Az évi háromszázas vendégmunkáskeretet azonban eddig nem sikerült megtölteni, 40-50 munkavállalónál többen nem éltek a lehetőséggel évente - mutatott rá a szakember.

Továbbra is Nagy-Britannia és Írország, Németország és Ausztria a legnépszerűbb úti cél a külföldön munkát vállaló magyarok körében. Franciaország jóval mögöttük van, még a mediterrán országokba is több magyar megy dolgozni, mint a franciákhoz - tette hozzá.

Ennek leginkább az az oka, hogy nem nagyon beszélnek franciául a magyarok. A fiatalok általában angolul beszélnek, ezért mennek az angolszász országokba, a Dunántúlon élők pedig általában németül tudnak, ők Ausztriában és Németországban keresnek munkát - emelte ki.

Pedig a francia építőipar és a vendéglátóipar szívesen látja a külföldi munkaerőt, és ezt több új tagállam álláskeresői ki is használják. Az elmúlt években nagy számban érkeztek például lengyelek Franciaországba - tette hozzá.

Pontos adatok az uniós csatlakozás óta nincsenek az EU-ban dolgozó magyarokról, de becslések szerint legfeljebb néhány száz magyar munkavállaló lehet Franciaországban, míg Magyarországon körülbelül háromszáz francia állampolgár dolgozik. A Franciaországban munkát vállaló magyarok száma messze elmarad a brit vagy az ír adatoktól: Nagy-Britanniában körülbelül húszezer, Írországban tízezer magyar dolgozhat a becslések szerint - hangsúlyozta a főosztályvezető.

Kovács Géza az MTI-nek elmondta: habár Nicolas Sarkozy elnök már májusban bejelentette, hogy országa megnyitja munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó tagállamok állampolgárai előtt a francia EU-elnökség kezdetével, hivatalos dokumentum eddig nem érkezett erről a magyar foglalkoztatási szolgálathoz.

Nicolas Sarkozy francia elnök május 28-án jelentette be, hogy a tíz tagország állampolgárai előtt megnyitják a munkaerőpiacot Franciaország európai uniós elnökségének kezdetén. Ezzel a 15 régi tagállam közül már csak négy - Ausztria, Belgium, Dánia és Németország - tart fenn különféle szintű korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben.

Az EU-ba 2007-ben belépő Románia és Bulgária munkavállalóival szemben továbbra is érvényben maradnak a párizsi korlátozó intézkedések.