Infostart.hu
eur:
383.51
usd:
332.83
bux:
123549.11
2026. április 2. csütörtök Áron

Járai a "gyurcsányista bábszínházat" ostorozta

Járai Zsigmond volt jegybankelnök a Budapesti Corvinus Egyetemen, egy szakmai konferencián tartott előadásában "gyurcsányista bábszínháznak" nevezte azt, ami a jegybank monetáris tanácsában folyik, és úgy ítélte meg, hogy ezt a Magyar Nemzeti Bank más részeire is próbálják kiterjeszteni.

Járai Zsigmond hibásnak ítélte a jelenlegi gazdaságpolitikát, amelyet "egy hozzá nem értő társaság irányít Magyarországon".

A mostani gazdaságpolitika nem lehet tartós, 2009-2010-ben vélhetően elérkezik a kijózanodás pillanata. Megítélése szerint ettől az időszaktól újra nő majd az államháztartási deficit, és nem tudni, hogy erre hogyan reagálnak a pénzpiacok - mondta.

Járai Zsigmond szerint az állami kiadásokat jelentősen csökkenteni kellene, Magyarországon túl magas az állami újraelosztás aránya, azt a GDP-hez mérten tartósan 40 százalék alá kellene levinni. Egyúttal kiemelte, olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely erősíti az ország versenyképességét.

A volt jegybank-elnök aláhúzta: "a 2007-2008-ban folytatott erőteljes deficitcsökkentés nem lesz fenntartható, mert nem jó a magyar gazdaság és az állam szerkezete".

Véleménye szerint az államháztartásban mára olyan strukturális deficit alakult ki, amely csak ideig-óráig csökkenthető, de tartósan nem lesz fenntartható az állami kiadások nagymértékű átalakítása nélkül.

Járai Zsigmond szerint "két évig lehet úgy hiányt csökkenteni, hogy közben iskolák, kórházak tönkremennek, ennek azonban nem lesznek tartós eredményei".

A jegybank működésének szabályozásával kapcsolatban kiemelte: 2002-től a jegybanki törvényt hétszer úgy módosították, hogy annak alapvető célja, kiváltója "kiszúrás, a bosszú" volt a kormány részéről a jegybank irányába.

Járai Zsigmond szerint "ha jön egy új, rendes kormány, az új jegybank-törvényt fog alkotni".

Sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem vette komolyan annak idején a jegybankkal közösen kitűzött inflációs célokat, az infláció alakulását rángatták az olyan intézkedések, mint az, hogy egyszer csökkentették, máskor felemelték az áfa mértékét - vélekedett.

Az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen a volt jegybank-elnök felvetette: két területen van alapvetően túlköltekezés Magyarországon, egyrészt az államigazgatásban, másrészt a szociális kiadások területén. Véleménye szerint Magyarországon 3-4 százalékkal többet költenek szociális kiadásokra, mint amennyit az ország a gazdasági helyzeténél fogva megengedhet magának.

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Járai felvetéseire reagálva megjegyezte: a jegybank közgazdasági és kutatási szakterületén továbbra is kiváló szakemberek dolgoznak, ez a mai napig egy valódi szakmai műhely, és a korábbi első számú vezető önszántából távozott az MNB-től.

Csermely Ágnes előadásában - Surányi György korábbi jegybankelnöknek egy múlt heti előadássorozaton elmondott beszédére reagálva - közölte: a világban éppen a Magyarországhoz hasonló nyitott kisgazdaságok alkalmazzák az inflációs célkövető rendszert, többnyire sikerrel.

Surányi György a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt pénteki konferenciáján úgy érvelt: egy nyitott kisgazdaságban inflációs célkövető rendszert folytatni egyszerűen blöff.

Csermely Ágnes kifejtette: a monetáris politika szempontjából a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban különböző sokkok érték, főleg az élelmiszerár-sokk volt negatív hatással a folyamatokra, ezért indokolt a jegybank részéről továbbra is óvatos monetáris politikát folytatni. Leszögezte: az elmúlt hónapokban a monetáris politika szigorúbb volt, mint amire a piac számított.

Címlapról ajánljuk
Deák András: bár komoly csapás érte az orosz olajexportot, Moszkva költségvetése az idei évre megvan

Deák András: bár komoly csapás érte az orosz olajexportot, Moszkva költségvetése az idei évre megvan

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások okoztak jelentős veszteségeket Moszkvának, „kilőve” az orosz olajexport egy részét. A csapások jelentőségéről kérdezte az InfoRádió Deák Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát, aki szerint az oroszoknak „az ölébe hullott” az iráni háború miatti olajár-emelkedés, így erre az évre várhatóan már nem lesz gondjuk.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×