Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

Ötvenmilliárdot fizet osztalékként a MOL

A MOL 50 milliárd forint osztalékot fizet részvényeseinek a 2006. év után, az osztalék összege részvényenként körülbelül 508 forint, ami a saját részvény darabszámtól függően kismértékben változhat.

A saját részvényre eső osztalékot az erre jogosult részvényesek között a részvények arányában fizetik ki.

A MOL éves rendes közgyűlése úgy döntött, hogy az osztalékként kifizetésre nem kerülő eredményt az eredménytartalékba sorolják át.

Az osztalék kifizetési ráta a normalizált, egyszeri hatások, például a gáztranzakció nyeresége és az adókedvezmény nélkül számított eredményre vetítve 22 százalék, ami jelentős növekedés a 2005. évi 14 százalékhoz képest, és összhangban van a regionális versenytársak kifizetési rátájával.

A MOL új ötéves stratégiájában az szerepel, hogy az osztalékfizetés 2010-re eléri a versenytársak kifizetési szintjét: 2005-ben a MOL szintje a versenytársakénak 30 százaléka volt.

A társaság közgyűlésén a MOL elnök-vezérigazgatója kijelentette: mivel az ország és a régió a szénhidrogének tekintetében kiszolgáltatott, a cég érdeke is, hogy a helyzet minél előbb megváltozzon, és megépüljön a Nabucco, illetve a Kék Áramlat vezeték.

Hozzátette: mindkét vezeték megépülése előnyös lenne, illetve az is, ha valamelyik megvalósulna.

A MOL mindkét projekten nagy erőkkel dolgozik, hiszen az az érdeke, hogy minél több forrásból érkezzen a szénhidrogén, és minél nagyobb legyen a tranzit. Ha ez megvalósul, akkor biztosabb lesz az ellátás és az üzleti lehetőségek is megnőnek.

Hernádi Zsolt elmondta: a cég asztalán 55 projekt van. Ezek közül van, amelyiket csak vizsgálják, de van olyan is, amelyik már aláírás előtt áll.

Az elmúlt év sikeres projektjeként említette az orosz mezők és kutatási jogok megvásárlását, az Energopetrol-, illetve a TVK-ügyletet és az INA-részvénykibocsátás támogatását.

Hernádi Zsolt kifejtette: amikor a lehetőségek jók, akkor a MOL bátran és sikeresen terjeszkedik, de amikor megfontoltságra van szükség, akkor nem költi feleslegesen a részvényesek pénzét.

Az elnök-vezérigazgató sikerként ítélte meg azt is, hogy a társaság tavaly elérte a 11 milliárd dolláros piaci kapitalizációt.

Mosonyi György, a cég vezérigazgatója elmondta: a cél a meglévő üzletek eredményességének fenntartása, a szinergiák kiaknázása és a terjeszkedés az akvizíciók által.

Hozzátette: a MOL kőolaj- és gázkitermelése mintegy 10 százalékkal csökken az idén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×