A Monetáris Tanács legutóbb augusztus 29-ei hatállyal emelte 50 bázisponttal 7,25 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntés lényegében megfelelt az akkori elemzői várakozásoknak.

A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaterv merész és jelentős államháztartási deficit csökkentést tartalmaz - mondta az MNB elnöke.

Járai Zsigmond hozzátette: a szükséges intézkedések megvalósításához társadalmi megértésre, a célok támogatására van szükség, amit, úgy tűnik, nem sikerült megteremteni.

"A piac úgy értékeli, hogy a miniszterelnök esetleges távozása, legalábbis átmenetileg, nehezítené a konvergenciaprogram megvalósítását, az államháztartási egyensúly javítását" - jelezte egy kérdésre Járai Zsigmond.

Hozzáfűzte: "én személy szerint úgy gondolom, hogy más tervek is létezhetnének, hiszen többször is elmondtam, hogy a konvergenciaprogram nem jó, nem jó irányba megy, de erről ma nem tárgyaltunk".

A testület ezt megelőzően júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította az alapkamatot, ami korábban, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között 6 százalék volt.

A bejelentés után 274,10/20 forinton jegyezték az eurót, szemben a kamatdöntés előtti 274,75/85 forinttal, illetve a reggeli 275,50/60-as árfolyammal.

Egészen péntek délutánig 25 bázispontos alapkamat emelésről szólt a piaci konszenzus, a Moody,s hitelminősítő intézet péntek késő esti váratlan közleménye azonban átírta a piaci várakozásokat.

A Moody,s leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország adósbesorolását arra az esetre, ha a jelenlegi kormányfő eltávolításával veszélybe kerülnek a költségvetési reformok.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője elegendőnek tartott volna egy 25 bázispontos emelést is.

Elmondta: a Monetáris Tanács tagjainak döntését vélhetően befolyásolta a politikai bizonytalanság miatt megingott befektetői bizalom.