Infostart.hu
eur:
353.34
usd:
309.62
bux:
139801.9
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Péntek 13 egy feketére festett fafelületre írva, angolul.
Nyitókép: Pixabay

Nagyon régen volt ilyen: kétszer egymás után is péntek 13. lesz

Legutóbb tizenegy éve volt ilyen, hogy két egymást követő hónap tizenharmadik napja is péntekre esik. Ráadásul sokan nem is tudják, milyen hagyományok, hiedelmek és történelmi tények kapcsolódnak a balszerencsésnek mondott naphoz.

Ritka eseménynek lehetünk részesei idén: 2026-ban két egymást követő hónapban, februárban és márciusban is lesz péntek 13-a – írja a 24.hu, hozzátéve, hogy ilyesmi meglehetősen ritkán, 6-11 évente fordul csak elő. Utoljára 2015-ben volt rá példa, legközelebb pedig 2037-ben élhetjük át.

A nyugati kultúrában hagyományosan balszerencsés napnak tartják péntek 13-át, pedig minden évben legalább egyszer előfordul, ritkább esetben pedig egy év alatt többször is.

A babonák, hiedelmek világában a péntek és a 13-as szám külön-külön is baljóslatú, a kettő együtt pedig különösen riasztó. Hogy ez miért alakult így, arra több magyarázat is létezik. A péntek feltehetően annak köszönheti rossz hírnevét, hogy Jézust ezen a napon feszítették meg, ráadásul Rómában és később a nyugati országokban is e napon tartották a kivégzéseket. A 13 rossz megítélése is a kereszténységben gyökerezik, az utolsó vacsorán ugyanis már tizenketten ültek az asztalnál (Jézus és tizenegy apostol), aki pedig utolsóként, tizenharmadikként helyet foglalt, az az áruló Iskarióti Júdás volt.

A történelem legelső igazán tragikus péntek 13-aként 1307. október 13-át azonosíthatjuk. Ezen a pénteki napon indított átfogó eljárást IV. Fülöp francia király a templomos lovagok ellen. A lovagokat elfogatta, vagyonukat elkobozta és vádat emeltetett ellenük erkölcstelenség, szimónia és az ördöggel való szövetkezés miatt. A templomosokat megkínozták és többségüket máglyán megégették.

Az igazi indok persze az volt, hogy a Szentföld elvesztése után a rend Európába költözött, ahol roppant vagyona, a pápától kapott kiváltságai okán államként működött az államban. Védve voltak mind a világi, mind az egyházi törvények alól, felelősséggel egyedül a pápának tartoztak. Túlzott önállóságuk azonban a francia központi monarchia kiépítésének egyik fő akadálya volt, ezért „veszniük kellett”. De nem sikerült minden templomost kiirtani, a túlélők más lovag- és szerzetesrendekben, zsoldosseregekben találtak menedéket, és vitték magukkal annak a szörnyű péntek 13-ának történetét.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Tizenöt év múlva már lesznek olyan robotok, amelyek képesek a zöldség és a gyümölcs betakarítására – a Fruitweb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke erre számít. Apáti Ferenc azért bízik ebben, mert ebben az ágazatban a feladatok jóval több mint felét embereknek kell elvégezniük, akikből egyre kevesebb vállalja a nehéz fizikai munkát. Az egyetemi docens az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Hogy bírunk ki még két és fél napot? Még melegebb lesz, csak a hét közepén jön az enyhülés

A hét elején folytatódik a forróság, a hét közepén azonban hidegfronttal érkező záporok, zivatarok enyhítenek a hőségen - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Putyin is kénytelen elismerni a gondokat, Moszkva megint bevetheti a „kis zöld emberkéket” – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Putyin is kénytelen elismerni a gondokat, Moszkva megint bevetheti a „kis zöld emberkéket” – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Vlagyimir Putyin orosz elnök kénytelen volt megszólalni az Oroszországban tapasztalható problémákról – közölte a TASzSz. Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok a beszámolók, amelyek súlyos üzemanyaghiányt jelentettek Oroszország több területén, különösen a fővárosban, Moszkvában alakultak ki hosszú sorok a benzinkutak előtt. Az orosz elnök a kormánypárt, az Egységes Oroszország kongresszusán megemlítette a problémát, és elismerte, hogy az ország „kritikus időszakot él át”. Az Ukrajinszka Pravda írt Paweł Szota, a lengyel Külügyi Hírszerző Ügynökség (AW) vezetőjének kijelentéseiről. A hírszerzési vezető szerint Moszkva ismételten bevetheti a „kis zöld emberkéket” (ez az elnevezés a Krímben terjedt el, amikor jelöletlen zöld egyenruhás fegyveresek tűntek fel a félszigeten 2014-ben) ezúttal a Balti államokban, hogy tesztelje a NATO reakcióit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×