Bár az alultápláltság és a növekedésben való elmaradás az alacsony és közepes jövedelmű országokban továbbra is komoly probléma az öt év alatti gyermekek körében, az elhízás és a túlsúly aránya folyamatosan növekszik. Az Unicef legfrissebb jelentése, a 2025. évi Gyermekélelmezési riport egyebek mellett azt állapította meg, hogy ma már több az elhízott gyermek, mint az alultáplált. Az elhízás – mint a túlsúly legsúlyosabb formája – már minden tizedik, vagyis nagyjából 188 millió gyermeket érint világszerte. Az Unicef Magyarország kommunikációs munkatársa az InfoRádióban elmondta: az ezredforduló óta 13 százalékról 9,2 százalékra csökkent a soványság az 5–19 éves fiatalok körében, az elhízás aránya viszont 3 százalékról 9,4 százalékra nőtt ugyanebben a korosztályban.

Hubai Gabriella hozzátette: a rendelkezésre álló adatok szerint Szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia kivételével a világ minden más régiójában több a túlsúlyos kiskorú, mint az alultáplált. A jelentés szerint ez főként annak tudható be, hogy

a gyermekek étrendjében manapság nagyon sok a cukros, adalékanyagokkal, egészségtelen zsírokkal és finomított keményítővel teli, ultrafeldolgozott, gyorséttermes, egészségtelen étel.

Arról is beszélt, hogy a világon minden ötödik, vagyis nagyjából 391 millió gyermek túlsúlyos. Különösen rossz a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Arab Emírségekben, Chilében és több csendes-óceáni szigetországban (Niue, Cook-szigetek, Nauru).

Egy 64 ezer (13–24 év közötti) fiatalt bevonó globális felmérésben – amelyet az Unicef U-Report platformjain keresztül végeztek 170 országban – a válaszadók 75 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvételt megelőző egy hét során biztosan látott reklámot cukros italokról, nassolni valókról vagy gyorséttermi ételekről, sőt még a konfliktusok által sújtott országokban is 68 százalék nyilatkozta, hogy találkozott ilyen hirdetésekkel. Mindezek hatására a válaszadók 60 százaléka állította, hogy kedvet kapott az ilyen ételek vagy italok fogyasztásához.

A jelentés ugyanakkor jó példaként kiemeli a Mexikóban történt változásokat, ahol a gyermekkori elhízás aránya kiemelkedően magas, és ahol a gyerekek napi kalóriabevételének 40 százalékát a cukros és feldolgozott élelmiszerek teszik ki. A probléma kezelésének érdekében

a kormány betiltotta ezeknek az élelmiszereknek az árusítását az állami iskolákban, amivel 34 millió gyermek étkezési szokásait változtatnák meg a közép-amerikai országban.

Hubai Gabriella szerint sokkal több szemléletformáló kampányra lenne szükség ahhoz, hogy a gyermekek egészségesebben étkezzenek. Ebből a megfontolásból indította el az Unicef Magyarország idén nyáron a KajaKaland című játékos, családokat bevonó edukációs programját. Ennek két fő célja van: egyrészt, hogy segítse a világ legkiszolgáltatottabb, alultáplált vagy éhező gyermekeinek a túlélését, valamint, hogy támogassa a magyar gyermekek megfelelő táplálkozását. A KajaKaland egy izgalmas, interaktív utazás, ahol a főzés öröme találkozik a világ felfedezésének élményével. A postai levélcsomagok egyszerűen elkészíthető, gyerekbarát recepteket, valamint az egészséges táplálkozáshoz kötődő hasznos információkat és a világ kultúráival kapcsolatos szórakoztató, ismeretterjesztő anyagokat tartalmaznak. A 12 hónapra szóló programot 10–16 éves korosztálynak tervezték, de az egész család élvezheti, és 99 éves korig bárki tanulhat belőle. Egy éven át minden hónapban névre szólóan kapják meg a küldeményeket a gyermekek.

Hubai Gabriella hozzátette: a program révén sokkal komfortosabban mozoghatnak a konyhában a kicsik is, tudatosabban alakíthatják ki az étrendjüket, miközben „remek családi időtöltésben lehet részük kütyük nélkül”.

Nem lehet tovább halogatni a megelőző intézkedéseket

Az Unicef munkatársa szerint az alultápláltság továbbra is komoly probléma az egész világon. Afrikában például tavalyi adatok szerint már meghaladta a 20 százalékot az éhezők aránya.

Ha nem történik gyökeres változás, akkor az előrejelzések szerint 2030-ra 512 millió ember lesz tartósan alultáplált világszerte, és 60 százalékuk afrikai lesz.

Az elhízás számos egészségügyi kockázatot hordoz, a többi között növeli az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri károsodások, valamint a rák kockázatát. Az Unicef szerint létre kellene hozni egy olyan védelmi szabályozást, amely megakadályozza, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kereskedő vállalatok befolyásolják a közpolitikai döntéshozatali folyamatokat. A szervezet szerint szociális támogatások révén lehetne biztosítani azt is, hogy a rászoruló családok számára is elérhetők legyenek a tápláló és egészséges élelmiszerek.