Ha valamit betegségnek nevezünk el, akkor egyrészt ráirányítjuk a figyelmet, hogy ezzel foglalkozni kell – vélekedett az InfoRádióban Hosszúfalusi Nóra belgyógyász, diabetológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.

"Ha megnézzük, hogy az elhízás milyen következményekkel jár, akkor igenis betegségként kell rá tekinteni, ugyanis az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség együttes előfordulása mindenki számára ismert, évtizedes tapasztalat, de újabban azt látjuk, hogy az elhízás a szív- és érrendszeri betegségeknek, a krónikus vesebetegségnek, a zsír- és májbetegségnek, a szellemi hanyatlásnak, az ízületi betegségeknek, az éjszakai nyugalom alatti oxigénhiányos szervezetnek, és a legújabb vizsgálatok alapján a rosszindulatú betegségeknek is kiindulási alapja lehet" – sorolta a szakember.

Tehát ebből a szempontból "az elhízás halálos betegség", ugyanis

megrövidíti az életet 2-6 évvel, és az élet minősége is romlik.

Ha úgy nézünk rá, hogy egy betegség az egyén életmódjától függően vagy függetlenül alakul ki, akkor az elhízásbetegség kialakulásában döntő szerepe van az egyén életmódjának, mert az elhízás többségében a sok evés és a kevés mozgás következménye.

Hogy kiket érint, időseket vagy fiatalokat, nőket vagy férfiakat, azzal kapcsolatban rossz hírei vannak. "Magyarország rosszul áll ezen a területen. A túlsúlyos, az egészséges testsúlytól eltérő kategória ma

Magyarországon 60 százalékot jelenti a népességben,

ami óriási szám, ezzel második helyen vagyunk az Európai Unióban. Világszerte – ugyan nem friss adat, 2015-ös – Magyarország a negyedik helyen állt a világban, és csak olyan országok előztek meg minket, mint az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland, ahol a lakosság egy jelentős része nem az úgynevezett kaukázusi népesség. A kaukázusi népesség elhízásra való hajlama ugyanis kisebb, mint mondjuk a mexikói hispán lakosságnak" – mondta Hosszúfalusi Nóra. Vagyis egy olyan rasszhoz tartozunk, amelynek az elhízásra kisebb a hajlama, és mégis negyedik helyen állunk ezen a listán, nemtől függetlenül, bár a 2019-es adatokban a férfiak álltak rosszabbul, és már 35 éves életkor fölött megnő az elhízással élő emberek aránya Magyarországon.

A harmadik óriási probléma szerinte, hogy a magyar gyerekek 4 és 10 év között 22 százalékban elhízottak, és ez előrevetíti a jövő problémáját.

"A problémával csak szemléletváltással lehet felvenni a harcot" – hangsúlyozta még az InfoRádióban Hosszúfalusi Nóra belgyógyász-diabetológus.