Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Nyitókép: Pixabay.com

Csúcsot döntött a július

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta.

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt. A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta.

Hozzátették: az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.

Megjegyezték: az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől - tették hozzá.

Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.

Hozzátették: főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×