Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
331.71
bux:
121997.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Több mint egymillió magyar migrénes, mégsem fordulnak orvoshoz

A migrén a derékfájás után a második leggyakoribb munkaképtelenséget okozó betegség a világon. Az érintettek 16 százaléka krónikus migréntől szenved, vagyis esetükben az erős fejfájásos napok száma havonta 15-nél is több. Ertsey Csaba neurológus azt mondta, Magyarországon több mint egymillióan szenvednek migréntől.

Magyarországon több mint harminc közfinanszírozott fejfájáscentrum működik, a nemzetközi felmérések szerint azonban az érintettek több mint fele nem fordul orvoshoz. A migrén rendkívül gyakran jelentkező fejfájás, világszerte a lakosság körülbelül 14 százaléka szenved tőle. Magyarországon több mint egymillió migrénesről tudnak.

Ertsey Csaba azt mondta az InfoRádióban, ha valakinek erős féloldali, görcsös fejfájása van és nincsen hányingere, de a fájdalmak közben a fények vagy a zajok zavarják, akkor az illetőről már elmondható, hogy migrénes.

A migrén valamennyi korosztálynál jelentkezhet, ugyanakkor fiatal és idősebb korban ritkábban fordul elő. Leggyakrabban a kamaszkortól kezdhetik el érezni a fiatalabbak.

A 15 és 40 év közötti korcsoportban minden negyedik nő migrénes.

A neurológus tájékoztatása szerint a migrén önálló fejfájás, ami azt jelenti, hogy nem valamilyen más betegség váltja ki, hanem direkt idegrendszeri működészavarról van szó.

„Több mint 120 olyan gént ismerünk, melyekből ha a rossz verziót kapjuk, akkor nagyobb eséllyel alakul ki migrénünk” – közölte a Magyar Fejfájás Társaság vezetőségi tagja. Hozzátette: valószínűleg a különböző gének mintázatán múlik az, hogy migrénesek leszünk-e, mint ahogy az is, hogy kinek mi hozza elő a fejfájást. Ezek lehetnek külső és belső tényezők, étel, ital, stressz vagy különböző hormonális változások.

Kérdés, hogy kérnek-e valódi segítséget az orvosoktól az emberek, vagy inkább a házipatikájukhoz fordulnak. Ertsey Csaba szerint általánosnak mondható jelenség, hogy a páciensek rengetegféle vény nélkül kapható gyógyszert vagy valamelyik családtagtól, ismerőstől kapott, korábban vénnyel kiváltott készítményt kipróbálnak, mielőtt eljutnak egy orvosi rendelőbe. A Swiss Medical Fejfájáscentrum vezetője úgy látja, a migrénnel egészen mostanáig nagyon kevesen fordultak orvoshoz, amit komoly problémának tart.

„Érdemes tudni, hogy bármennyire is kellemetlen, a migrén nagyon jól kezelhető fejfájás, és megfelelő gyógyszerekre van szükség a megszüntetése érdekében.”

Hazai adatok ugyan nincsenek, de külföldi kutatások szerint a migrénesek körülbelül fele sosem keres fel a fejfájása miatt orvost. A hazai fejfájáscentrumok listáját meg lehet tekinteni a www.migreninfo.hu oldalon.

Ertsey Csaba azt tanácsolja, ha migrénre van gyanú vagy más kellemetlen, visszatérő fejfájás gyötör bennünket, mindenképpen keressünk fel szakembert.

Sokat segíthet a fejfájásnapló vezetése,

amiben nemcsak a jelentkező migréneket, hanem minden más fejfájást fel lehet tüntetni, rendszerezni. Elsősorban a fejfájás erősségét és a kísérő tüneteket, azok időtartamát és a kezelési tapasztalatokat érdemes felírni. Később a jegyzeteket lehet egyeztetni orvossal, tehát nagyon hasznos a naplóvezetés.

A neurológus meglátása szerint a migrénesek többek közt azért sem fordulnak orvoshoz, mert nem mindenki ismeri fel, hogy ilyen betegsége, fájdalma van. Mint mondta, a köztudatban az terjedt el, hogy ha valakinek nagyon erősen fáj a feje és ez hányásba torkollik, akkor migrénes. Ez részben igaz, de előfordulhatnak másféle olyan fejfájások is, amelyek pontosan ugyanolyan erősek vagy még erősebbek és ugyancsak hányással járnak.

A másik lényeges szempont, hogy a migrénesek körülbelül 40 százaléka tapasztal a fejfájás kapcsán hányást. „A mérések szerint az érintettek 60 százalékánál nem jelentkezik hányás, emiatt ők maguk valószínűleg nem ismerik fel, hogy ez a fejfájás voltaképpen migrén” – mondta Ertsey Csaba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×