Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Pixabay

Hatodik éve ugyanabban az országban a legboldogabbak az emberek

A Gallup évről évre rangsorolja a világ országait legboldogabbtól a legboldogtalanabbig, egy északi állam pedig következetesen elviszi az aranyérmet.

Immár hatodik éve Finnország a legboldogabb ország a Földön, és a dobogó első három fokára csak északi állam került fel, ami igazán figyelemreméltó.

De a többi skandináv ország Dánia, Svédország és Norvégia, valamint Izland is mind nagyon jól teljesítenek. Az értékelés szempontjai a következők voltak: az egészségben várható élettartam, az egy főre jutó GDP, társadalmi védőháló, az alacsony korrupció, a nagylelkűség és az életre vonatkozó legfontosabb döntések meghozatalának szabadsága. A ktatók szerint ezek mind hozájárulnak az emberek boldogságához.

A járvány sem tört meg az embereket

Azoknak is van oka ugyanakkor az idei jelentést olvasva optimistának lenni, aki nem skandináv államban élnek: a járvány előtti időszakhoz képest negyedével növekedett a nagylelkűség jelenléte világszerte.

"A másokkal szembeni jóindulat, különösen az idegenek segítése, amely 2021-ben drámaian megnőtt, 2022-ben is magas maradt"

- mondta John Helliwell, a World Happiness Report egyik szerzője a CNN-nek adott interjújában.

Mindezen felül örömhír, hogy nem tudott bennünket boldogtalanabbá tenni a Covid sem. A 2020 és 2022 közötti életértékelések "figyelemre méltóan rugalmasak" voltak a jelentés szerint, a globális átlagok lényegében megegyeztek a világjárványt megelőző három évvel.

"Még ezekben a nehéz években is kétszer olyan gyakoriak voltak a pozitív érzelmek, mint a negatívak, és a pozitív társadalmi támogatás érzése kétszer olyan erős volt, mint a magányé" - fogalmazott a jelentés sajtóközleménye.

Ukrajnára is odafigyeltek

A jelentés, amely az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának kiadványa, több mint 150 országban élő emberek globális felméréseinek adataira támaszkodik. Az országok boldogsági rangsorát az előző három év - jelen esetben 2020 és 2022 - közötti átlagos életértékelésük alapján állították fel. A pandémiát követően sokan elgondolkodtak életrükről is, megfontolták, mihez is akarnak visszatérni.

Érdemes a lista alsóbb régióiba került országokkal si foglalkozni: a lista legvégén Afganisztán áll a 137. helyen. Libanon pedig eggyel előtte, a 136. helyen áll. Oroszország ukrajnai inváziója mindkét országot a világ figyelmének középpontjába helyezte a 2022-es jelentés megjelenésekor: az adatok szerint az ukrajnai jólét természetesen visszaesett, de "az ukrajnai szenvedések és károk nagyságrendje ellenére az életminőségi értékelések 2022 szeptemberében magasabbak maradtak, mint a 2014-es krími annexiót követően, amit most a közös cél, a jóindulat és az ukrán vezetésbe vetett bizalom erősebb érzése támogat" - áll a jelentésben.

A felmérés szerint 2022-ben

mindkét országban nőtt a kormányukba vetett bizalom,

"de Ukrajnában sokkal inkább, mint Oroszországban", az az oroszországi vezetés ukrán támogatottsága pedig nullára csökkent. Az idei rangsorban Oroszország a 70., Ukrajna pedig a 92. helyen áll.

Az élmezőny így fest

A lista húsz legelőkelőbb helyére ezek az országok kerültek:

  1. Finnország
  2. Dánia
  3. Izland
  4. Izrael
  5. Hollandia
  6. Svédország
  7. Norvégia
  8. Svájc
  9. Luxemburg
  10. Új-Zéland
  11. Ausztria
  12. Ausztrália
  13. Kanada
  14. Írország
  15. USA
  16. Németország
  17. Belgium
  18. Csehország
  19. Egyesült Királyság
  20. Litvánia
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×