Az Ipsos közleménye alapján a 32 vizsgált nemzet közül a hagyományosan pesszimista magyarok továbbra is sereghajtók, mindössze minden második honfitársunk érzi boldognak magát.

A jövőre vonatkozó várakozások nem adnak okot optimizmusra, sem a globális, sem a magyar lakosság szintjén – a relatív többség kihívással teli magánéletet vár a következő tíz évben, és ez a várakozás a fiatalabb generációk körében erősebb az átlagnál – teszik hozzá.

A globális eredmények alapján a közvetlen hozzátartozók (házastársak, élettársak, partnerek, gyermekek, rokonok), a természet közelsége és az iskolázottság erősítik a boldogság szintjét, míg az aktuális gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok kevésbé adnak okot elégedettségre.

Magyarországon különösen nagy eltérés mérhető a két végpont között. A boldog emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek kontrollal életük felett, érzik hasznosnak, megbecsültnek magukat, és elégedettek szellemi és testi egészségükkel.

Ugyan a női és férfi nem boldogságszintje között nem mérhető jelentős különbség, a párkapcsolat, a szeretet, az egészség és egyensúly fontosabb tényezők a nők számára, míg a férfiak körében az anyagi helyzet, a megbecsültség érzése és a rokoni kapcsolatok átlag feletti hatással vannak a vélt boldogságra.

Az országos értékeket vizsgálva megállapítható, hogy a magas átlagos jövedelmű országok lakosai számára az általános biztonságérzet, a birtokolt javak, az életkörülmények és a munka okoz igazán elégedettséget, a közepes jövedelmű országok lakossága körében a hit és vallás, a fizikai jólét és megjelenés, valamint a megbecsültség érzete átlag felett erősíti a boldogságot.

A boldogság szintje erősen korrelál a fogyasztói bizalmi index értékével, amiben Magyarország szintén a globális rangsor végén szerepel.