Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egyéni indulók futnak a 220 kilométeres Ultrabalaton versenyen Balatonkenesén 2017. május 20-án. A tizenegyedik alkalommal megrendezett szabadidős sporteseményen a résztvevők a Balatont megkerülve teljesítik a távot futva, kerékpárral, egyéniben, vagy csapatban.
Nyitókép: MTI/Varga György

Letaglózó adatok: négy magyarból három semmit nem sportol

A koronavírus-járvány is csak visszavetette a sportolási kedvet.

Az európaiak 38 százaléka hetente legalább egyszer sportol, 17 százalékuk ennél ritkábban, 45 százalékuk pedig soha nem végez rendszeres testmozgást – derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint a 2017-es adatokhoz képest a helyzet nem változott lényegesen, azaz - mint írták - egyértelműen továbbra is nagy szükség van a sport és a testmozgás folyamatos népszerűsítésére.

Kiderült, hogy

a koronavírus-járvány idején az európaiak fele ritkábban sportolt, vagy fel is hagyott a testmozgással.

A válaszadók közül

  • a 15-24 év közöttiek végeznek a legnagyobb arányban (54 százalék) rendszeres testmozgást. Ez az arány az életkorral csökken:
  • a 25-39 évesek körében 42 százalék,
  • a 40-54 évesek körében 32 százalék,
  • az 55 év felettiek körében pedig 21 százalék.

A felmérés azt mutatja, hogy azok a válaszadók, akik a szabadidejükben vagy kedvtelésből rendszeresen végeznek testmozgást, egyetlen uniós tagállamban sem alkotnak többséget.

A válaszadók szerint az aktív életvitel legfőbb akadálya az időhiány, melyet a motiváció hiánya vagy egyszerűen a sport iránti érdeklődés hiánya követ. A felmérésből kiderült, hogy a sportos életmódot elsősorban a jobb egészségi állapot motiválja, másodsorban az edzettség fokozása, majd a kikapcsolódás. A megkérdezettek fele azt is kifejezésre juttatta, hogy szívesen végez testmozgást a szabad levegőn. A válaszadók körülbelül egyharmada részesíti előnyben az otthonában végzett testmozgást. Az uniós tagállamok legtöbbjében a válaszadók többsége azt állította, hogy a médiában közvetített sportversenyeket szívesen kíséri figyelemmel.

A felmérés Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett azt állapította meg, hogy a magyar válaszadók

  • 4 százaléka végez rendszeresen sporttevékenységet.
  • 22 százalékuk törekszik sportolásra,
  • 15 százalékuk ritkán,
  • 59 százalékuk pedig sohasem sportol.

A magyar férfiak 71, a magyar nők 76 százaléka sosem végez sporttevékenységet. Rendszeres sporttevékenységgel a magyar válaszadók 10 százaléka tölt két óránál is több időt. Egy órát is meghaladó sporttevékenységet a magyarok 22 százaléka végez, egy óránál kevesebbet a megkérdezettek 59 százaléka folytat, hat százalékuk inkább nem, vagy alig tölt időd mozgással.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×