Hatvanféle női kozmetikum, egyenlő arányban folyékony alapozók, színezett arckrémek és henna hajfestékek mikrobiológiai tisztaságát, tartósítószer- és nehézfémtartalmát vizsgálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laborja. Az ellenőrzés a terméken, címkén olvasható tájékoztatás megfelelőségére is kiterjedt, összesen 13 esetben merültek fel főként jelölési problémák - közölte a tárca.

A közlemény szerint 6 hennafesték forgalmazását megtiltották, mert jóval több mikroba, például penészgomba volt bennük annál, mint amennyit a használatot megelőző forró vizes elkeverés elpusztít. Egy hajszínezőt veszélyes ólomtartalma miatt visszahívnak a vásárlóktól is.

A fogyasztók egy része a szintetikus anyagokat tartalmazókkal szemben előnyben részesíti a természetes alapanyagú, henna tartalmú hajfestékeket. A növényi eredetű termékekben előfordulhatnak mikrobák, például penészgombák, a gyártás során ezért fokozottan kell figyelni a megfelelő hőkezelésükre.

Az ITM akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma által ellenőrzött 20 henna festékből hat termék volt az előírásokban megengedettnél nagyobb mértékben szennyezett penésszel és más mikrobákkal. A nem makulátlan mikrobiológiai tisztaság azért nem jelent súlyos veszélyt, mert a terméket felhasználás előtt forró vízzel kell elkeverni. A még elfogadhatónál szennyezettebb hajszínezők azonban a sérült fejbőrre kerülve gyulladást okozhatnak, a fogyasztóvédelmi hatóság ezért megtiltotta forgalmazásukat.

Egyetlen henna festék ólomtartalma haladta meg a technológiailag elkerülhetetlen mennyiséget. E veszélyes nehézfém a szervezetben felhalmozódva mérgező lehet, a laborvizsgálaton e szempontból megbukott piperét a forgalmazók kötelesek visszahívni a vásárlóktól.

A folyékony alapozók és a színezett arckrémek tartósan, szinte egész nap az arcbőrön maradnak, ezért fontos ellenőrizni, hogy használatuk biztonságos-e. A vizsgált húsz-húszféle sminktermék egyike sem találtatott bűnösnek a mikrobiológiailag szennyezettség vagy a túlzott ólom-, kadmiumtartalom vétkében.

A kozmetikumokban azért használnak tartósítószereket a gyártók, hogy a kézről bekerülő baktériumok, egyéb kórokozók ne szaporodhassanak el a különféle krémekben. A megengedett határértéket meghaladó mennyiségben egyik vizsgált árucikk sem tartalmazott tartósítószert. Akadtak azonban hiányosságok a jelölések kapcsán: egy folyékony alapozón és négy színezett arckrémen nem tüntették fel az összetevők felsorolásában az egyébként engedélyezett tartósítószert. Egy további alapozón pedig nem az előírt, közhasználatú néven nevezték meg a paraben típusú tartósítószereket. Ezek a hibák alkalmasak a vásárlók megtévesztésére, a fogyasztóvédelmi hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárást a gyártókkal szemben, akiket a felhasznált tartósítószerek feltüntetésére és a helyes elnevezések használatára köteleznek. A laborvizsgálat eredményei elérhetők az ITM fogyasztóvédelmi portálján.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: a kozmetikumok mikrobiológiai tisztaságának és tiltott nehézfémtartalmának laborellenőrzése minden évben visszatérő feladatuk. A nem biztonságos termékek kiszűrésével bőrgyulladástól és még súlyosabb egészségügyi problémáktól óvhatják meg a magyar nőket. A hennatermékek közül tavaly több akadt fenn a rostán, 2020-ban tizenkilencből nyolc hajszínezőt kellett eltüntetni a boltok polcairól. Május közepe óta zajlik a natúr- és biokozmetikumok ellenőrzése is, a kollégák júliusig vizsgálják elsősorban azt, hogy joggal árusítják-e természetesként, zöldként e portékákat - tette hozzá.