Más országok tapasztalatait felhasználva készülnek a magyar erdészek a klímaváltozásra, a témában nemzetközi konferenciát is rendeztek Budapesten, amelynek elsődlegese célja az volt, hogy az Erdők hete programsorozat keretében megerősítsék azt a nemzetközi kapcsolatrendszert, amely az erdőtelepítés szakmai hátteréhez szükséges, ismertette az InfoRáiónak a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója.
A szakemberek például olyan Dél-Európában előforduló fafajtákkal fiatalítják a magyar erdőket, amik jobban ellenállnak a szárazságnak és a melegnek, hiszen, mint a szerbiai, bolgár, vagy észak-macedóniai környezeti viszonyok néhány évtizeden belül Magyarországon is be fognak következni – magyarázta Borovics Attila. Vagyis előrelátóan próbálják az erdőtelepítési programot tervezni, ami mind a fajválasztásban, mind a szaporítóanyag választásában kulcskérdés.
"Az őshonos növényeinken belül óriási a változatosság. Kevesen tudják, hogy de a kocsánytalan tölgy az egyik legfontosabb őshonos növényünk, amely Skóciától Törökországig egy óriási elterjedésű területtel rendelkező fafaj. Hogyha a tőlünk délről, délkeletről választunk kocsánytalan tölgy csemetét, vagy pedig makkot onnan importálunk, meghatározott helyről meghatározott helyre, akkor az említett problémát, a nagyon intenzív, gyors változást tudjuk ellensúlyozni. Tehát
nem arról van szó, hogy a tölgyet lecseréljük egy egzotikus, más fajra,
hanem a tölgyön belüli óriási genetikai változatosságot aknázzuk ki" – magyarázta a szakember.
A program már zajlik, jelentős támogatással - tette hozzá Borovics Attila. "Van Magyarországon a vidékfejlesztési programon belül egy úgynevezett klíma rezisztens fafaj megnevezésű támogatási rendszer. Aki jó helyről, dél-, délkelet-európai tölgyekből hoz át az adott felújítási helyszínre csemetét, magot, vagy makkot,
akár hektáronként 1000 eurós támogatást is kaphat"
– hívta fel a figyelmet.
A káros éghajlati hatásokra Magyarország az erdőterület növelésével válaszol – mondta az agrárminiszter a konferencián. Nagy István sürgette a magángazdálkodók további támogatását, mivel a gyenge minőségű termőföldek erdősítésére elsősorban nekik van lehetőségük. Szerinte az elöregedett, gazdaságtalanul működő gyümölcsösöket is erdővel lehetne kiváltani. Nagy István hozzátette: a leromlott, nehezen hasznosítható területek, például az elhagyott ipari övezetek hasznosítására ugyancsak a fásítás lehet a megoldás.