Huszonharmadik alkalommal szervezik meg idén az Erdők Hetét, aminek keretein belül országszerte rendeznek programokat, felhívva a figyelmet arra, hogy miként lehetnek az erdők a klímaváltozás elleni harc szolgálatára. A jelmondat: "óvd és gyarapítsd az erdőt az élhető klímáért".

Az erdők védelmének fontosságát jól jelzi, hogy Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legfrissebb tanulmánya szerint az európai fa- és cserjefajok majdnem fele a veszélyeztetett kategóriába került a vörös listán: a kontinensen található 454 fa- és cserjefaj 42 százalékát a kihalás veszélyezteti.

"Olyan nagy körből merítettek a tanulmány szerzői, ami kicsit torzítja az értelmezést"

- árnyalta a képet Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse. Elmondása szerint csak első hallásra tűnhet úgy, mintha Európa fafajainak fele részben veszélyben lennének. A 454 faj között ugyanis nagyon sok a cserje, és előfordulnak például olyan egzotikus növények, amelyek csak a Kanári-szigeteken nőnek (ott nagyon sok fajt veszélyeztetnek különböző tájhasználati formák). Emellett több mint 200 berkenye is szerepel a listán, amelyek veszélyeztetettsége abból adódik, hogy csak kis területen elterjedtek.

"Maga a probléma ezzel együtt természetesen létezik, a szerb luc vagy az andalúz jegenyefenyő például valóban veszélyeztetett"

- hangsúlyozta Gálhidy. Ezek a beépítések, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági területbevonás miatt vannak veszélyben.

Vannak továbbá olyan fajok, amelyek emberi beavatkozás nélkül kerültek veszélyeztetett helyzetbe. Dobogós helyezésű veszélyforrás a nem őshonos, invazív növényfajok megjelenése: nagyon nagy területeken alakítjuk át erdőinket ültetvényekké, és különböző, nem honos fafajokkal cseréljük le a meglévő erdőállományt. Ráadásul az emberi segítség nélkül terjedő fafajok, például a zöld juhar, az amerikai kőris vagy a gyalogakác, kiszorítják az őshonos fa- és cserjefajok egy részét.

Magyarországon a Duna mentén honos fekete galagonya szerepel a veszélyeztetett fajok listáján.

Problémát okoznak még a klímaváltozással terjedő kártevők is, elsősorban bizonyos rovar- és gombafajok. A magas kőrist és a magyar kőrist jelenleg például egy csúcsszáradást okozó gombafaj támadja. Az elmúlt években elterjedt az egyébként telepített feketefenyő-állományok vörös színét okozó tűvörösödés, ezt is gombafajok okozzák.

A klímaváltozásnak olyan rovarkártevők is előnyét látják, amelyek amúgy megszokottak: például az európai lucfenyvesekben a hétköznapi szú terjed, sokkal nagyobb erővel lépve fel, hatalmas területen okozva pusztításokat Németországban, Csehországban, Franciaországban.

Magyarországon a klímaváltozásra egy közismert fa, a közönséges bükk az egyik legérzékenyebb: az aszályos nyarakat, az egyre magasabb évi középhőmérsékleteket ez a faj viseli el a legkevésbé, ezért a visszaszorulásra kell számítanunk. Igaz, a bükk egyelőre nincs rajta semmilyen, a veszélyeztetett fajokat felsoroló listán.

Az Erdők Hete országos rendezvénysorozat idén szeptember 30 - október 6. között kerül megrendezésre.