Ez, a testi tulajdonságok társadalmi hatásait felmérő kutatás egy társadalmi monitornak nevezett nagy kutatás része - jelezte Sík Endre.

A Tárki vezető elemzője a viszonyításhoz elmondta: "az átlagos testmagasság 169 centiméter, a férfiak átlagosan 13 centivel magasabbak a nőknél, 176 illetve 163 centiméter a két érték."

"A fiatalabbak magasabbak, ez egyrészt felfogható a generációk közötti akcelerációnak, a fiatal generáció magasabbak, mint az idősebbek, másrészt egy adott csoportban is jellemző, hogy az idősek vesztenek a magasságukból" - fejtette ki Sík Endre.

A Tárki vezető elemzője elmondta: "az iskolai végzettség növekedésével nő a magasság, átlagosan a legfeljebb nyolc általános iskolával rendelkező férfiak 173 centi körüliek, míg a felsőfokú végzettségűek közel vannak a 180 centihez, de annak az is az oka, hogy ők fiatalabbak, hiszen a fiatalabbak körében magasabb az iskolai végzettség, mint az idősebbek körében. Másrészt azt is feltételezzük, hogy összefügg a magasság és egyfajta társadalmi szelekció. A szakirodalomban ez ismert, például olyan módon, hogy akik fiatalabb korukban jobb társadalmi háttérrel rendelkeznek, jobban étkeznek, jobban gondoskodnak róluk, azok a genetikailag bennük rejlő magasságpotenciált nagyobb eséllyel érik el, tehát magasabbra nőnek."

"A kutatás eredeti célja az volt, hogy kiderítsük, mennyire elégedettek az életükkel a magas, illetve alacsonyabb emberek és érdekes, új eredményre jutottunk. Azt találtuk, hogy a magasabbak boldogabbak, ezt magyarázza, hogy egyrészt fiatalok, másrészt az is, hogy jobb társadalmi helyzetűek, de a különbség nagyon eltérő. A legmagasabbak körében - férfiak és nők esetében is - a megkérdezettek több mint 30 százaléka gondolt úgy az életére, mint amivel teljesen elégedett, ez kétszer akkora érték, mint az alacsonyabb körében. Ekkora különbséget önmagában csak a társadalmi szelekció és a demográfiai különbségek nem magyaráznak meg" - hangsúlyozta Sík Endre.