A banki széfszolgáltatást általában értékpapír, ékszer, műtárgy, műkincs, dokumentáció megőrzésére szokták igénybe venni magánszemélyek és vállalkozások egyaránt, hiszen így nem kell drága biztonsági berendezéseket megvásárolni, és azon izgulni, hogy távollétünkben mikor rabolják ki otthon a mackót - olvasható a penzcentrum.hu írásában.

Bár a bankok általában nem számolnak be nagy szezonalításról ezen kiegészítő szolgáltatás iránt, nyaranta néhányan valóban nagyobb forgalommal szembesülnek. A pénzügyi válság hatására az évszak ellenére több bank is azt tapasztalta, hogy megnőtt az érdeklődés a trezorok iránt. Az OTP-nél, különösen vidéken, ahol még nincsen maximális kihasználtság, naponta négy-öt új széfnyitás is történt mostanában.

Itthon nem minden banknál érhető el ez a szolgáltatás, ami nem is meglepő, hiszen ez az üzletág nem tartozik a legsikeresebbek közé. Néhány bank ezért le is építette a szolgáltatást nyújtó fiókok számát, az Erste Banknál például már csak egyetlen budapesti fiókban érhető el, csakúgy, mint a Raiffeisennél.

A szolgáltatás igénybe vételének általában az a feltétele, hogy az adott banknál folyószámlával rendelkezzünk. Ha ez megvan, akkor ki kell derítenünk, hogy melyik fiókban található szabad trezor. Ezek után szerződéskötéskor kapunk egy kulcsot, melynek párját a bank őrzi, ezzel pedig nyitva tartási időben bármikor hozzáférhetünk a széfben elhelyezett értékeinkhez. Néhány bank erre időkorlátot szab.

A szolgáltatás árát általában két dimenzió mentén határozzák meg, egyrészt a trezor mérete, másrészt a kártérítési felelősségvállalás mértéke alapján. Egyes bankoknál egyszerűen kicsi, közepes, illetve nagy trezorokat kínálnak, máshol különböző betűjelekkel látják el őket, ahol A jelöli a legkisebbet, míg az E, F, G már a viszonylag nagyobb széfeket takarja. Egyes pénzintézetek különösen nagyméretű tárolókat is kínálnak, ahol már kényelmesen elfér egy nagyobb műtárgy is. Az átlagos havi bérleti díj 1000 és 5000 forint között van.