Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

Nyerünk vagy veszítünk a felmelegedésen?

Az elkövetkezendő öt évben komoly veszélyt jelenthet Nagy-Britanniában, de a világ többi részén is a hatalmas hőség. A szakemberek szerint azonban kevesebben halnak majd meg a hőség miatt, mint ahányan a hideg tél miatt veszítették életüket korábban.

A szigetországban a klímaszakemberek arra számítanak, hogy 2012-ig nagyon forró nyarak köszöntenek be, ami több ezer ember életét követeli majd. Nagy-Britanniában általában enyhébbek a nyarak, mint a kontinensen, az ott élő emberek szervezete pedig nehezebben viseli el a 30 fok feletti hőséget. Az elmúlt években a nagy forróságban jelentősen emelkedett a halálozások száma az évszakos átlaghoz képest.

A halálozási okokat vizsgáló kutatók megállapították, hogy bár a nyarak 1971 és 2003 között folyamatosan melegedtek, ez a halálozási rátában akkor még nem jelentett változást. Az enyhe telek következtében azonban 3 százalékkal csökkent a télen, a hideg miatti halálozások száma.

A nyári halálozási arányt növelheti a levegőszennyezés is, amely szintén egyre rosszabb képet mutat. A klímakutatók ennek kapcsán is kiszámolták, hogy évente 1500-zal emelkedik a halálozások száma a hatvanmilliós lakosú országban.

Sőt, még tovább növeli a számot az, hogy a melegben egyes betegségek sokkal könnyebben terjednek, így a fertőzések miatti halálozások száma is emelkedni fog a következő években, és egyre gyakoribbak lesznek az olyan bakteriális megbetegedések, mint például a szalmonella.

A meleg nyarak mellett ugyanakkor enyhe telek köszöntenek be az elkövetkezendő években.

A demográfiai szakemberek ennek kapcsán pedig arra mutatnak rá: a klímaváltozás előtti hideg telek idején csaknem 20 ezerrel többen haltak meg évente, mint jelenleg. Azaz többen, mint ahányan a meleg miatt veszíthetik életüket. Összességében tehát a britek számára a felmelegedés azt eredményezi, hogy csökken a halálozási ráta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. Délután Donald Trump elnök bejelentette: nemzetközi koalíció alakul a Hormuzi-szoros biztosítására, melyben remélhetőleg Kína is részt vesz majd. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×