Az élelmiszeriparban használt ízanyagok jó része mesterséges. Az eper ízt egy ausztrál fa fűrészporából nyerik, az őszibarack ízt a ricinusból, a citrom ízt egy gombából.

Olyan, mintha természetes lenne, nem is kell mesterségesnek jelölni - mutatott rá Benda Judit, hozzátéve, hogy ha például igazi eperből vonnák ki az eper ízt, akkor a világ epertermelése az elfogyasztott eperízű készítmények töredékére lenne csak elég, és rendkívül költséges is lenne.

A szervezet a természetes adalékanyaggal sem tud mit kezdeni

Benda Judit szerint vannak olyan élelmiszerhez adott anyagok, amelyeknek "súlyos egészségkárosító hatása van", ilyen például a felvágottak, szalámik, kolbászok 95 százalékában megtalálható nitrites pácsó.

"Van azonban sok olyan anyag is, amelyet természetesnek is lehet tekinteni, ilyen a citromsav, az aszkorbin sav, de attól, hogy ez pluszban van hozzátéve az élelmiszerhez, ez is mesterséges lesz, mert a szervezetben egészen máshogy szívódik fel, a szervezet nem tud vele mit kezdeni" - hangsúlyozta Benda Judit.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az adalékanyagok mellett, hiába ártalmatlanok, sokszor ott van még az élelmiszerben a permetezőszer maradvány, van benne nehézfém, ipari szer maradványok, és ezek egymás káros hatását felerősítik.

Jelölni kéne a pontos összetételt, de még mindig vannak kiskapuk

"Bár 2005 novemberétől pontosan rá kell írnia a gyártónak, hogy mit tartalmaz az élelmiszer, még mindig vannak kiskapuk, még mindig vannak olyan anyagok, amelyek nem biztos, hogy rákerülnek a címkére" - jegyezte meg Benda Judit.

A szakember szerint az Egyesült Államokban az elfogyasztott ételek 95 százaléka iparilag feldolgozott élelmiszer, Németországban 75 százalék, és bár Magyarországról nincs pontos adat, a német szinthez lehet közel.

"Vissza kellene térnünk nagyanyáink konyhájához. Az egyetlen járható út, ha otthon főzünk" - hangsúlyozta Benda Judit.