eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Concept de la prison et de la privation de liberté avec la lumière du jour qui éclaire l’intérieur d’une cellule au travers des barreaux de la fenêtre.
Nyitókép: Pict Rider/Getty Images

Családi horror bontakozik ki az öngyilkos exüzletember sorsában

Megölte magát a korábban sikeres vállalkozó B. János, miután megölte és feldarabolta feleségét.

A Dunaújváros.com értesülései szerint a börtönben végzett magával október 23-án a korábban feleségét megölő 62 éves B. János. Az értesülést a Fejér megyei rendőrség is megerősítette később.

A férfi letartóztatásához az vezetett, hogy a rendőrök feltételezése szerint feldarabolta és elrejtette feleségét valamikor szeptember közepén, de erre sem jöttek rá egyből,

aprólékos nyomozó munka vezetett el egy testrészmaradványos kisteherautóig,

a foszlányokból kiderült, hogy a férfi eltűntnek hazudott feleségéé.

B. János egyébként korábban sikeres vállalkozó volt, aki maga egy brutális gyilkossági kísérletet úszott meg 2011-ben, amikor szívtájékon megszúrták.

Ha segítségre van szüksége
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is!

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×