Az Országgyűlés honlapján olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor a magyar tudomány ünnepére történő emlékezéssel kezdődik.

Széchenyi István 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

A megemlékezés után Magyar Péter miniszterelnök szólal fel, majd a napirend előtti felszólalásokat követően határozathozatalok következnek.

Szavazhatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról.

Zárószavazás lesz a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról, amelynek célja biztosítani, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása minden esetben összhangban álljon az adózott jövedelmükkel.

Az érintett tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét biztosítja a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló előterjesztés.

Munkaszüneti nappá nyilváníthatja december 24-ét az Országgyűlés, amely dönthet a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításáról is.

Szavazhatnak a képviselők a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény, valamint az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról.

Határozathozatal lehet a két közmédiacéggel kapcsolatos előterjesztésről: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, továbbá a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról.

Dönthet arról is a parlament, hogy a jelenleg működő ötből négy – a gyermekvédelemmel, a kegyelmi botránnyal, a spontán privatizációval és az MNB működésével kapcsolatos – vizsgálóbizottság jelentéstételi határidejét december 31-ről 2027. június 15-re módosítja. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság jelentéstételi határideje változatlanul december 31.

A Tisza képviselői új vizsgálóbizottságot is létrehoznának: a felzárkóztatási források visszaéléseit feltáró testület a 2004 és 2026 közötti társadalmi felzárkóztatási és esélyteremtési célú magyar és európai uniós támogatásokat világítaná át.

Személyi döntések is várhatók. Először a Független Közmédia Testület új tagját választhatja meg a parlament, majd az államfő legfőbbügyész-jelöltjéről dönthet titkos szavazáson.

A közszolgálati média működésének felügyeletét ellátó közmédia-testület kilenc tagjából eddig hatot – a kormányoldal és a szakmai szervezetek 3-3 jelöltjét - választott meg a parlament. Kedden a KDNP jelöltjéről, Koncz Attila televíziós szakemberről dönthetnek.

Az Országgyűlés ismét szavaz a legfőbbügyész-jelöltről, miután Baka András köztársasági elnök első jelöltje, Szathmáry Zoltán, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze szeptember 28-án nem kapta meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát.

Az államfő október közepén új jelöltet javasolt a Legfőbb Ügyészség élére: a 2025-ben nyugdíjba vonult Fejes Péter volt Vas megyei főügyészhelyettest. A Tisza-frakció támogatja a megválasztását.

Kivételes eljárásban tárgyalja, ezért a vita után dönthet is a parlament a zártkörű kockázati és magántőkealapok szabályozásán is változtató, az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.

Általános vita lesz a sport területén működő szervezetekben való részvétellel kapcsolatos egyes összeférhetetlenségi szabályok megállapításáról szóló törvényjavaslatról, miszerint az ötszáz fő feletti sportszervezetek esetén tilos lehet bizonyos közjogi, politikai, kormányzati és állami gazdasági tisztségek sportágazati vezetői tisztségekkel való egyidejű betöltése.

Több adózással kapcsolatos törvényjavaslat is napirenden szerepel. Együttes általános vita lesz a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról (kata), valamint az egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról szóló törvényjavaslatról.

A katáról szóló előterjesztés szerint az ezt választó főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havonta 100 ezer forint, főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózó havonta 50 ezer forint adót fizet.

Az adójóváírás bevezetésével kapcsolatos törvényjavaslat egyebek mellett tartalmazza a családi pótlék jövő évi megduplázásával, az anyák kedvezményével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá bevezeti az adójóváírás intézményét, amely a bér számított adóját csökkenti, mértéke a minimálbért meg nem haladó bér esetén a bér 6 százaléka.

Tárgyalja a parlament a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. Ez az adó az egymilliárd forintot meghaladó vagyont terheli: az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalékos, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékos adókulcs vonatkozhat a jövőben.

Együttes általános vita lesz az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletben (ALTHEA) való magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosításáról, valamint az annak elfogadását javasló honvédelmi bizottsági előterjesztésről. A beszámolóban a honvédelmi miniszter a hazai készenlétben levő EUFOR ALTHEA műveletben részt vevő erők engedélyezett létszámának 150-ről 300 főre emeléséről számolt be.