A szolidaritási hozzájárulást még az Orbán-kormány vezette be 2017-ben azzal a céllal, hogy a tehetősebb önkormányzatok adóbevételeik egy részével támogassák a szegényebb településeket. 2018-ban a fővárosnak még csupán 5 milliárd forintot kellett ezen a jogcímen befizetnie, az összeg azonban az évek során drasztikusan emelkedett. Az elvonás mértéke 2023-ra elérte az 58 milliárd forintot, 2026-ra pedig megközelítette a 90 milliárdot. Az elhúzódó konfliktusban a Kúria és az Alkotmánybíróság is hozott a fővárosnak kedvező döntéseket, jogellenesnek minősítve az automatikus állami inkasszók és bizonyos eljárási szabályok alkalmazását.

A szolidaritási hozzájárulást a Tisza-kormány sem szüntette meg, 2027-től viszont a mértéke 15 százalékkal csökken a költségvetés tervezete szerint. Közben október 1-jén a kormány és a főváros megállapodott abban, hogy Budapest egy egyszeri, 120 milliárd forintos állami támogatáshoz jut, rendezi az elmaradt szolidaritási hozzájárulást és eláll a további perektől. Ennek a megállapodásnak az eredményéről számolt be egy háttérbeszélgetésen a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.

„A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának a döntése, tulajdonképpen az 1-es számú döntése pipa, hiszen megkaptuk a támogatást, ezáltal 2026-ra rendeztük a mindenfajta szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos tartozásainkat. Sőt, tulajdonképpen ebben benne voltak még 2025 évről áthúzódó pénzek is, amelyeket az előző kormány nem tudott behajtani a fővároson. És nyilván

mi is teljesítjük a vállalásunkat,

hiszen egy ügyvédi letétbe helyeztük azt a papírt, hogy a perektől való elállást nyújtunk be a bírósághoz. Ezzel a 2023 és 2026 közötti szolidaritási hozzájárulási pereket le tudjuk zárni” – fogalmazott Kiss Ambrus.

Az InfoRádió kérdésére a fővárosi büdzsé helyzetéről is beszélt, örömtelinek nevezve, hogy ismét van államkötvénye Budapestnek, 25 milliárd forint értékben van lekötve pénz, ami a kamat szempontjából lényeges számukra, még hogyha ezt nem is egész évre tudják félretenni. Ezen kívül még van nagyságrendileg 5 milliárd forint, így bő 30 milliárd forint áll az önkormányzat rendelkezésére. Ehhez jönnek az év során a normatív támogatások és az iparűzési adó. Mindemellett persze megmaradnak a város kiadásai is, köztük a szolidaritási adó. Megjegyezte: ennek 86 milliárd forint volt a 26-ra esedékes részlete, és még volt hozzá egy 4 milliárd forintos tartozás az előző évekről, így jött ki az a 90 milliárd forint, amit levonásra került.

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta még, hogy bár még nem ismerik a 2027-es költségvetés pontos számait, így azt sem, hogy mekkora lesz jövőre a fizetendő szolidaritási hozzájárulás, illetve mennyi normatív támogatásra számíthat majd a kötelező feladatai ellátására Budapest, minden reményük megvan arra, hogy fenntartható pályára kerüljön a főváros költségvetése.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.