Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. augusztus 27-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy változások az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban

Teljesen megújulnak az egyetemi alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.

Azt írták, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott egyetemek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok újraválasztásával kapcsolatban kiírt pályázata sikeres volt, a rövid határidő ellenére több mint 1200 pályázat érkezett, amelyből 660 pályázat felelt meg a pályázati kiírás tartalmi és formai követelményeinek. A kuratóriumokban és a felügyelőbizottságokban összesen 168 szabad hely betöltéséről született döntés, ezzel a tagság 98 százaléka lecserélődött – tették hozzá.

Beszámoltak arról, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok kijelöléséről a szenátusok véleményének figyelembevételével, valamint az Állami Számvevőszék feddhetetlenségre, függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó vizsgálatát követően az alapítói jogokat gyakorló miniszter döntött. A kijelölt kuratóriumi tagok összeférhetetlenségének vizsgálatát az Integritás Hatóság végzi a jogszabályban meghatározottak szerint – tudatta a tárca, megjegyezve: a kiválasztás során cél volt, hogy a kuratóriumokba ne kizárólag felsőoktatási szereplők kerüljenek be, hanem a jogi, pénzügyi kompetencia is megjelenjen.

Közölték azt is, hogy a megszüntetés előtt álló kekvák alapító okiratainak módosítása jelenleg folyamatban van. A módosítás célja, hogy a kuratóriumok jogkörei a törvény által meghatározott minimumra szűküljenek, több döntés az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyásához kötött legyen, és a legfontosabb döntési jogosultságok az alapítói jogok gyakorlójának hatáskörébe kerüljenek vissza – ismertették.

A tárca rögzítette: az új kuratóriumok feladata elsősorban az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása, valamint a kekvák megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Tájékoztattak arról is, hogy az új tagok kijelölésével párhuzamosan zajlik a kekvák által fenntartott egyetemek alapító okiratainak és szervezeti és működési szabályzatainak jogszabályon alapuló áttekintése. Ennek célja, hogy az akadémiai szabadság maradéktalan érvényesítése érdekében az intézmények működése 2026. október 31-ig teljeskörűen megfeleljen az új jogszabályi előírásoknak – húzták alá.

Kiemelték: a minisztérium célja, hogy az egyetemek a jövőben nagyobb szakmai és intézményi önállóság mellett, világos felelősségi és elszámoltathatósági keretek között működhessenek.

Kitértek arra, hogy az új egyetemi modell kialakítása érdekében a tárca egyeztetéseket folytat oktatókkal, hallgatókkal és az oktatást, kutatást támogató egyetemi polgárokkal, továbbá felsőoktatási intézményekkel, szakszervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal és felsőoktatási szakértőkkel is.

A minisztérium rögzítette: a felsőoktatás megújításának célja egy olyan kiszámítható, szakmailag önálló és versenyképes egyetemi rendszer kialakítása, amelyben az intézményi autonómia, a minőségi működés és az elszámoltathatóság egymást erősítve érvényesül.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést: a Tisza-kabinet első saját büdzséje szerint a központi költségvetési alrendszer bevételei 42 484,9 milliárd, kiadásai 47 587,6 milliárd forintot tesznek ki, ami 5102,7 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A dokumentum önmeghatározása szerint „a 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése”. A benyújtást a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat előzte meg, a Költségvetési Tanács pedig nem emelt alapvető kifogást a tervezet ellen, de jelezte, hogy a hiánycél teljesülése a megtakarítások szigorú végrehajtásán múlik. Percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×